Húz pórázon, hogyan tudnám leszoktatni, hangzik el a kérdés rendszeresen. Bevezetésként szögezzük le, hogy az ember diktálta tempó a kutyának túl lassú. A kutya négy lábon jár. Normál mozgása az ügetés, nem a lassú séta, poroszkálás, ami az embernek kényelmes lenne. A szabályos láb mellett haladást a kiképzett, vizsgára gyakorlatoztatott kutyák tudják, ami több hónapos, akár több éves kiképzés eredménye.

Rövid pórázon, avagy a TV –benn látott <<nem mehet, az ember<< előtt módszerrel, valójában kényszeríted, így saját magad készteted húzásra! Feszesen tartod, ráadásul bünteted olyanért, amit ő nem követett el. Nem érti a szabályt! Nem tanítottad meg a laza sétát, csak erőszakkal magad mellett akarod tartani! Ő meg az ösztönei szerint haladni akar.

Nem attól lesz helyes rangsor köztetek, hogy tanítás helyett, büntetést alkalmazol! Rossz módszer, csak mindketten idegesek feszültek lesztek! A büntetéstől, a számára értelmezhetetlen feladattól, a folyamatos rángatástól lesz ideges és ki akar szabadulni a nagy teher alól. A szimatolásba menekülne, hogy megnyugtassa magát és az ember ilyenkor azt gondolja, hogy csak a szimatolás érdekli, ahelyett, hogy rá, a gazdájára figyelne.

Mi a megoldás?

Otthon kell kezdeni a tanítást és előbb a laza pórázon, a jövést, menést kell gyakorolni. Nem a láb melletti, hanem a gazdára figyelő, koncentráló mozgást kell kérni kezdetben. Ehhez tisztázni kell némi szabályt, azaz kell az elméleti tudás a kutya tanításához. A TANÍTÁS során a kutyák természetes ösztöneire alapozzunk, az ő nyelvükre lefordítva igyekezzünk az emberi szabályokat, elvárásokat megtanítani nekik. Sok könyv leírás van ebben a témában, érdemes kutakodni, olvasgatni. (motiváció, jutalmazás, részfeladatok)

Nincs kötelező módszer.

Minden kutya és gazda egy egyéniség. Mindenkinek a saját elképzelése, lehetőségei, életritmusa szerinti megoldást kell megtalálnia. Ám ehhez tisztában kell lennünk a kutya tanulási képességével, korához és jelleméhez igazított elvárásokat kell támasztanunk felé.

Pozitív megerősítés – megvezetés

A falat, a természetes étel szaga, amivel “megvezetjük” a kutyát, a kívánt pozícióba hozzuk, kötjük hozzá a vezényszót és jutalmazzuk a falattal a kívánt viselkedést. Ez a falat lesz az elsődleges megerősítő (jutalom), a dicséret, az elégedett hangon kimondott szó vagy simogatás a másodlagos megerősítő (jutalom). A figyelmes kutya, hamar megtanulja, hogy a kezünkben levő jutalomfalat az övé lesz. A jó orrú kutya ráadásul érzi is a szagát, hiába dugjuk a kezünket a hátunk mögé. Feszülten nézi, arra fókuszál, mikor kapja már meg.

A tanítás végső célja, hogy elsődleges megerősítő jutalomfalat nélkül is hajtsa végre a feladatot, ezért fokozatosan elhagyjuk a falatot, de előbb meg kell értetni a kutyával, hogy miért is nem szeretnénk, ha a kezünkben levő falat lenne számára a legfontosabb! Erre később térünk vissza, most még KELL az étel, mint megerősítő.

Mielőtt a problémás részekre térnénk rá, a kutyát be kell melegíteni.

Ez a bemelegítés nem más, mint amit játékosan gyakoroltunk, mert olyan aranyos volt, amit a videókon láttunk! Ül, fekszik, labdát hoz, koncentrál, már a megszokott nyakörvvel és felcsatolt pórázzal nehezítve a tanulást. Majd hosszú pórázon, ami mindig laza kezdjük a sétát, 9 hetes kortól.  Időnként a séta közben, rövid láb mellett haladást el kezdjük már tanulni megvezetéssel. Ki kell találni az ideális pórázkezelést, a távolságot, amit elbír a kicsi kutya, koncentrálásban, feladatmegoldásban! Kezdetben ez 1-1 perc, 1-2 méter! Pici részgyakorlatokon keresztül vezet az út, a végső megoldásig! Úgy növelem a kutya korával a távot, ahogy a kutya tanulási képessége megengedi!

Mi ez a távolság?

6 hónaposan kb. 15 méter a szabályos, koncentrált láb mellett követés pórázon, ami a kutya hangulata szerint nyújtható. Majd lazán hosszabbra engedem, majd megint láb mellett, falat megvezetéssel, jutalmazással. Egy éves korára elég érett a fegyelmezett láb mellett haladás meg követelésére, mondjuk egy utca hossznyit! (főleg heti 1 alakalom vagy kétheti 1-1 gyakorlással)! Hónapokig a séta és a közlekedés szabályainak megtanulása, a tudás elmélyítése a feladat. Gyakorlás, még tovább gyakorlás, a vezényszavak tanulása.

Ne utasítsd el, hogy vezényszavakra tanítsd a kutyát!

Ez nem más, mint szavak tanulása, amik később minden körülmények között irányítják, azaz a szófogadó kutyához vezető út. Meg kell tanítani a kutyát nyugodt körülmények között az alap vezényszavakra, viselkedésre, amit várok tőle. Mindig ugyan úgy, ugyan olyan követelmények melletti teljesítményt jutalmazom, kifejezem, a kutya felé mivel vagyok elégedett! A rendszeresen otthon, kicsi elvonó ingerben gyakorlottakat, kiterjesztem az utcai viselkedésre, amikor nagy, folyamatos ingernek teszem ki a kutyát! Úgy megyünk messzi sétára, hogy tudja, mit várok tőle és azt is tudja, ha elégedett vagyok vele, megjutalmazom.

Nem javítok, de tudatosan tanítok

Nekem nincs gondom a sétával, mert tudatosan irányítom, vezetem a kutyát. Én a saját kutyáimmal közlekedem az utcán, megyünk „valahova”. Egy olyan helyre, ahol szabadon futkározhat, szimatolhat. Azért kombinálom a feladatokat, hogy ne váljak a kutya számára kiszámíthatóvá. Azt akarom, hogy  folyamatosan figyeljem rám és ő akarjon velem együttműködni!

Itt jön képbe a „behívás”, amit már profin elsajátított a kutya!

Mert a legelső, amit jól rögzítek a kutyában, hogy amikor hívom azonnal és vonakodás nélkül reagáljon! Így lesz a “behívás” a pórázon közlekedés tanításához egy  hasznos rész gyakorlat, mert a kutyát arra veszem rá, hogy az én irányításomat fogadja el, igazodjon lábhoz, mielőtt a tényleges láb mellett haladásra térnénk át! Hívom, jön falat-dicséret-megvezetem láb mellé kormányozom falat+dicséret, indulunk lábhoz – amikor már a vezényszót is kapcsolom hozzá!

Fontos

A helyes és jó közlekedést akkor tanítom, amikor rá vagyok hangolva kutyára. Amikor rossz hangulatom van, nem vagyok képes tanítani, nem viszem sétálni. Bizony a fiatal kutyánál a tanulás, sok- sok hónap, amit kitartóan kell művelni! Kezdetben nem nekem kell jól érezni magam a séta közben, nincs telefon, beszélgetés, másra figyelés! Viszont a tanítás is lehet szórakoztató, ha kellően eltökéltek és felkészültek vagyunk. Jaj, húz, nagyon húz, nem bírok vele! Mit tegyek?

Húz pórázon mit tegyek