Szép és jó kutyát tenyészteni, hogyan ? Kit milyen hatás ért, mennyire volt kíváncsi, mennyire érdekelte a kutya, a fajta maga, aszerint haladt a tenyésztés rögös útjain. Folyamatosan a kiállítások világa vonzza az embereket, mert a kutyának azon  megfelelni, győzni, címeket szerezni hatalmas büszkeség.

Régen se volt másként.

Abban a közegben nem volt egyszerű helytállni, győztes kutyát tenyészteni, de egy idő után az emberek megtanulták a rutint, így a címszerzés nem lett elérhetetlen. A címek mögött nincs hibátlan, mindenben kiváló kutya, de azért egy alap szintnek meg kell felelni, hiszen a szakmai minimum nem elfogult laikus vélekedés.

A másik területen, címet szerezni sokkal bonyolultabb, mert ott a saját kiképzői tudás elengedhetetlen. Ráadásul a munka képességnél, használhatóságnál mutatkozó hiányok csak lassan tűnnek fel. A belső értékek örökölhetőségét még nem térképezték fel, bár folytak kutatások, azok kevés publikációt kaptak. Így viszont több generáció alatt látványos romlás állt be a fajtákban, a hazai állományban. Ez látszik, de a megoldás téves elképzeléssel van kommunikálva.

Van egy kutyánk , tenyészteni szeretnénk.

Kezdő tenyésztőként, az embert egyáltalán nem érdekli a tudományos háttér.  

Mindenkinek más a motivációja mikor belefog a tenyésztésbe, de majdnem biztos, hogy a kezdeteknél, az FCI rendszerű kutyázást képviselő MEOESZ és társult partnerei  révén ismerkedhet meg  a tenyésztés világával.

A rendszerváltást megelőzően ez az egyetlen civil, kynologiai, tenyésztő egyesület MEOE, működött eredményesen. Kiépült országos hálózattal, több tízezres tagsággal rendelkezett. Felügyeleti szerve egy állami hivatal volt, de az nem szólt bele a munkájába, csak akkor avatkozott be, ha a békétlen kutyások kiharcolták, hogy egymást ellehetetlenítsék. Ezek a háttérben zajlottak, de a nyilvánosság előtt egy nagyon szép “kirakat ” volt.

Folyamatosan a kiállítások világa vonzotta az embereket. 

Nem volt ez más, mint a kiállítások világa, ami  ünnepi hangulatú, látványos szakmai rendezvény volt kezdetben. Ott részt venni, tenyésztett, törzskönyvezett kutyával lehetett. Volt egy séma amit a nagy átlag követett, nem elmélkedve a miérteken. 

Persze a küllem sem lesz hipp-hopp kifogástalan, de egy valóban kiváló fedező kan választása rendre látványos javulást eredményezhet. Ám folyamatos sikereket elérni, csak tanulással lehet. Minimum ismeret kell az általános állattenyésztés területéről. Ami nem volt érdekes az iskolai tananyagban , itt fontossá válik . Öröklésmenet. Mendeli szabályok + a külső forma örökölhetősége. 

Munkaképesség

A munka képességnél,  ilyen látványos javulás nem érhető el egy frissítéssel, pláne úgy nem , hogy folyamatosan csak a küllemre koncentrálunk. 

Bizony a munkaképesség területére nem jutott elég figyelem, meg egyébként is azt tartották, hogy csak nevelés kérdése az egész és a kutya viselkedése olyan lesz, amilyennek szeretnénk. Ám egy idő után kiderült, hogy ez nem így van. Akkor, amikor sikeres tenyésztőnek számítva, már nem boldogultak egyedül, hogy vizsgán, tenyészszemlén felvezessék a kutyát készen kaptak egy megoldást. 

Profi kiképzőre bízták a kutyát aki “beletette” a kutyába ami az eredményes felvezetéshez kellett a tenyészszemléken, vizsgákon. Különösen nagyot álmodni merők, a verseny felkészítést is megfinanszírozták. Meg lettek az eredmények, innen aztán a tenyésztő meghatározó személlyé vált a fajtában. Onnan az ő tudása volt a színt, azt követte mindenki. Aki nem akarta követni, azzal dúlt a háború, amiben pont a kutya veszett el.

Mindeközben

Az ember magától értetődő természetességgel  elvárja a kutyától a szociális viselkedést , mert úgy gondolja ez minden kutya sajátja.

Szereti az embert, hűséges, jó barát, jó házőrző, jó társ kutya, kiváló sportoló, rettenthetetlen testőr! Minden kutya, minden szerepben kiváló  a fajtájában.Van is csodálkozás, amikor a kutya nem ilyen. Ha nem ilyen , miért nem.

A rottweiler szép is és jó is , ez fajta tulajdonság !

Bizony hamis állítás, hamis elképzelés! Csak akkor tud fajtatulajdonság lenni, ha a tenyésztők ezen komolyan munkálkodnak. Mind a küllemet, mind a belső tartalmat egyforma gondossággal alakítják. Ezt felismerve fontossá válik, hogyan tenyészthetünk jól. Mi a tenyésztő felelőssége és mi az ami számára láthatatlan, de hatással van a kölyök kutya fejlődésére majd a kész kutya végső tulajdonságaira? Jó és szép lehet? 

Itt lép be a tudomány ismét. 

A genetika, az etológia van segítségünkre. A kutatásokról közzétett, írások és azok az emberek, akik nekünk laikusoknak is érthető módon megfogalmazzák az eredményeket. 

Az utódok teljesítményképessége, pozitív vagy negatív tulajdonságai és az öröklődés közti összefüggések elemzésének alapjait Charles Darwin és Francis Galton rakta le.

Az utóbbi évtizedek kutatásai szerint azonban a természetes adottságok összességét csak kb. 35%-ban teszik ki a genetikailag örökölhető tényezők, és kb. 65%-ban egyéb hatások (stimuláció, korai szocializáció, tréning, gondoskodás, táplálkozás, tartási körülmények stb.) a döntőek.

A kutyatenyésztők új generációjának érdemes az ezekhez kapcsolódó tanulmányok alapján átgondolniuk, hogy mennyi jelentőséget tulajdonítanak a származási lapokon, törzskönyveken olvasható kiállítási eredmények felsorolásának, és mit, milyen módszerekkel tehetnek saját maguk az alomban született kutyakölykök tulajdonságainak javítása érdekében.

A kutyák növekedése és fejlődése során három rendkívül fontos periódus különböztethető meg, amelyek hatással és befolyással vannak arra, hogy az egyed hogyan fejlődik és formálódik, majd végeredményében milyen kutya válik belőle:

Első szakasz: korai idegrendszeri stimuláció; második szakasz: korai szocializáció; harmadik szakasz: kondicionálás, nevelés.

forrás: Stefan Siman (2009.)

http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=5764

Roham léptekkel halad a családi kutya kutatás. Bővebben itt. Van már tudományosan bizonyított eredmény, részeredmény, ami elég ahhoz, hogy más szemlélettel  álljunk neki a kutya neveléséhez, kiképzéséhez. 

Szociális viselkedés

Ma kiemelt figyelmet kap a szociális viselkedés. Erről a területről hozok egy példát, de előbb tisztázzuk, mit is nevezünk szociális viselkedésnek. 

Etológiai értelemben társas (szociális) viselkedésnek nevezünk minden olyan magatartásformát, amely több, ugyanabba a fajba tartozó állat részvételét igényli. A társas viselkedés fontos elemei a szociális állatok csoportszerveződése, a kommunikáció formái, az agresszió, a csoporton belüli rangsor kialakulása és a szociális tanulás. (forrás Wikipédia

Az ember elvárja, hogy a kutya az emberi világba ugyanolyan módon illeszkedjen be, mintha egy kutya csoportba tenné. Ho-hó ! Viszont az ember és a kutya nem egy faj ! Mégis jól együtt tudnak működni, vagy sokszor nagyon nem ! 

Miért lehet ez? 

Mit derített ki a tudomány ? 

http://www.ng.hu/Tudomany/2014/01/a_kutyak_szocialis_viselkedese

 Az oxitocin főként a vonzalom, a bizalom szabályozásában játszik fontos szerepet, mint minden hormon, hatását úgy fejti ki, hogy a sejtfelszínen elhelyezkedő speciális fehérjéhez (receptorhoz) kapcsolódik.  A receptor működése attól függ, hogy az azt kódoló gén (OXTR) melyik változatát hordozza az adott egyed. Embereknél a különböző variációk kapcsolatban állnak a szociális viselkedéssel, például azok, akik egyes variációkat hordoznak jellemzően barátságosabbak, könnyebben ismerik fel mások érzelmeit.

Szóval, Genetika, öröklés, oxitocin – ezek a kulcsszavak!  Az eltérő viselkedések hátterében a kutyák különbözősége rejlik! 

Innen csak egy ugrás kigondolni, hogy a hormonális változások is befolyásolják valamilyen szinten a kutya viselkedését. Viszont a tanulás, a szocializáció nagyobb százalékos arányban hat, így az ember a maga részét hozzá tudja tenni, hogy helyesen neveli fel a kutyáját. Kommunikáció, agresszió, rangsor, szociális tanulás -itt is ezek a kulcsszavak. Sok évtizedes bevett szokásokat, rutin megoldásokat kell elhagyni, mert tévedésen alapulnak , nem eredményesek. 

Ráadásul. 

Egyre több a viselkedészavaros kutya, mert az ember keze nyoma nem csak a küllemben látszik meg, de a kutya viselkedésében, lényében, karakterében, temperamentumában = természetében. Kinek melyik meghatározás helytálló. Ezeknek mind a napi életben, mind a kiképzésben, munkaképességben, meghatározó szerepük van.

Viselkedés zavar az, amit az ember annak tart, mert számára kényelmetlen. Egyébként meg minden viselkedés mögött van egy logikus magyarázat, csak nem biztos, hogy helyesen értelmezzük a kutya viselkedését. Ezért az embernek tanulnia kell, mielőtt a kutyáját tanítani , nevelni tudná.

Vegyük ezt figyelembe!

Ne csak elvárásokat fogalmazzunk meg a kutya felé, hanem gondoljuk át , hogyan formálhatjuk a magunk örömére a “hozott”, azaz öröklött anyagot! 

Húsz éve már , hogy lényeges szemléletváltás zajlott le , itthon is a munkakutya sport területén, ami azóta is tart.

Sőt, minden időszakban voltak ilyen korszakváltások és még lesznek is. Ezért is tartottam meg ezt a remek összefoglalót és ajánlom olvasásra ma is!

Itt a honlapon,

Rangsor, kötődés, motiváció, asszociáció, megszokás elkerülés címen,