Lilu és a létra

Ami Dezsinek sikerült fél óra alatt, az Lilunak nem ment, sehogy se sikerült megbirkózni a feladattal. Még szoptatott, a kölykökkel volt elfoglalva ezért nem erőltettem a dolgot. Aztán amikor az utolsó kölyköt is elvitték,  próbálkoztam vele is. Indult a létra mászás.

Nem sikerült rávenni, hogy lépkedjen a létrafokokon. Volt ágaskodás, létra megkerülés, láb felakadás, létra felrúgás stb. stb. A falattól túl izgatott lett, a klikker hangjától is. A motivációs tárgy sem működött.  A vezényszavakra “önálló” elképzeléssel reagált.

Már-már feladtam, hogy ez nem fog sikerülni, de aztán beugrott, hogyan is próbálhatnám még meg. Mivel a “leugró” szék áldozattá vált, szétszedték a kutyák, még azt is ki kellett találni, hogyan oldjam meg a leugrást, BIZTONSÁGOSAN! “Jó lesz ez még valamire lomok ” között kutakodva, ráleltem a megoldásra.

Beállítottam a helyszínt. Szépen sütött a nap, neki is álltunk a gyakorlásnak! Dadám! Sikerült! Hohó, ezt fel kell venni, meg kell örökíteni gondoltam nyomban. Harmadik próbálkozásra, a felvétel is sikerült!  Íme:

Létramászás