Múltidézés egy szakmai anyaggal. 1987. Esztergom. MEOE Sportbizottság rendezvénye. Erős igény volt a változásra, új kiképzési tematikák, korszerű szemlélet elsajátítására. Előadót NSZK-ból hívták. Az akkori NSZK Munkakutya Világbajnokság válogatottjának csapatkapitánya, SV kiképzési főfelügyelő Fridrich Menschel úr tartotta az előadást. Igen rossz tolmácsolással sikerült az elméleti részen átvergődni. Majd a gyakorlati rész kárpótolt mindenért! Viszont a rossz fordítást kompenzálandó, sikerült egy írásos fordítást kiharcolni amit a résztvevők megkaptak utólag.

Megőriztem, majd sok évvel később számítógépre írtam

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Kiképző Sporttársak!

Nagyon örültem a meghívásuknak! Szívesen elfogadtam, és örülök, hogy ma itt lehettem! Nagyon szépen köszönöm, és remélem, hogy ezeken a napokon közös erővel, sikeresek is lesznek kutyáink körüli teendők megismerésére tett lépések. Engedjék meg, hogy először a kutyákkal és a német juhászkutya egyesülettel kezdjem előadásomat.

A német juhászkutya

A Német juhászkutya Egyesületet /SV/ 1899-ben alapították. Már lassan 100 éves tradícióra és sikerekre tekint vissza. Az egyesület segít abban, hogy a kutyában minden ember igaz barátot és segítőt találhat.

Feladatuk szerint két csoportba lehet osztani a német juhászkutyát.

1 Szociálpolitikai feladatok: mindegy, hogy milyen államban, vagy kormányzati formában.

2 Humánus feladatok teljesítése: éppúgy a világ minden nemzeténél.

A szociálpolitikai feladatoknál a német juhászkutyákat, még mai is, mint juhász haszon kutyákat alkalmazzák, pedig a vándor juhászat igen megcsappant az NSZK-ban. Főleg éjszaka, a juhász távollétnél őrködik a kutya és védi a nyájat. Akinek ma lehetősége van, egy vándorló nyájat figyelni, amit a kutyák vezetnek és gondosan Irányítanak, gazdagabb lesz egy valódi természeti élménnyel.

Szolgálati kutyák

Minden, szolgálati kutyát tartó hivatal, intézmény,- vám, hadsereg, vasút, határőrség, rendőrség stb.-több, mint 90%-ban német juhászkutyát használ, mint szolgálati kutyát. Ezek szolgálati kutyák, őrző kutyák, védő és kísérő kutyák razziáknál, ellenőrzéseknél, bűnöző leküzdésnél és nyomra vezető. illetve szagazonosító kereső kutyák, a büntet felderítésénél, és mint kábítószer kereső kutyák is szerepelnek.

Bevetésük kísérő kutyaként a fogoly és pénzszállításnál történik.

Olyan szállításoknál, ahol nem lehet tervszerűen előkalkulálni. Bizonyosan, minden kutyatartó intézmény, igazolni tudja, hogy a német juhászkutyák bevetésével, a szolgálattevő személynek, nagyon hatásos védelme van, főleg éjszaka. A kutya finom érzékszerveivel/orr, fül/ a veszélyeket időben észleli és viselkedésével a vezetőjét, a szolgálattevőt, még időben riasztja. Egy esetleges támadásnál, hatásos védekezésre és visszatámadásra kész.

A régebbi állami szolgálati kutyakiképző Intézet elhunyt vezetője, Schoenherr ezredes mondotta találóan:

Egy szolgálati kutya, az egyedüli olyan speciális fegyver, amit éjszaka is, egy sarkon túl is, fel lehet használni, és főleg talál is! A szolgálati kutyák igen erős erkölcsi hatással vannak mindenféle rossz elemekre, így a bűntetteket már csírájában elfojtják. A határok biztosításával, a csempészés és kábítószer elleni harcban, a tárgyak védelmében a németjuhász kutyák jelentős szerepet töltenek be, és tevékenységük nélkül, mindez elképzelhetetlen lenne. Az üzemek védelmi és biztonsági berendezései nem lehetnek meg szolgálati kutyák nélkül.

Ide tartozik még a polgárok privát biztonsága is.

Élet, otthon, tulajdon védelme/ Különösen, akik kieső vidéken laknak, és magukra vannak utalva. Ha van egy jól képzett német juhászkutyájuk, akkor a környezetük és maguk jól be vannak biztosítva.

A szolgálati kutyákat tartó intézmények értékelik ezeket a kutyákat, mert embert pótol és humánusabb, mint bármilyen fegyver. A kutyahasználat humánus feladatánál feltűnik a német juhászkutya nyugodt és magabiztos magatartása. Igen alkalmassá válik a vakok vezetőkutyájának. A közepes magasság/55-65cm/ nemétől függően, az intelligenciája, és a hűsége a magyarázata annak, hogy a vakvezető kutyák majdnem kizárólag ebből a fajtából valók. A fajta kiváló tulajdonságai itt nagyon fontosak és nagy szerepet játszanak.

Hol használják

Az összes Alpesi országok, az NSZK, Ausztria, Olaszország, Svájc és Franciaország, hegyi vezető szolgálata, mint lavina kutyákat, majdnem kizárólag német juhászkutyákból képzik ki. Ezeket főleg helikopterekből dobják le. A kutya előnye, az időállósága, amit a szorosan tapadó, valamint sűrű alsógyapjas szőrzete is biztosít. Nincs más kutya hasonló szőrzettel. Az érzékszervek közül itt is az orra érvényesül előnyösen. Ezen kívül az, katasztrófa mentő szolgálatnál a kiképzésben és bevetésen, többségében német juhászkutyákat alkalmaznak.

Ezek a megállapítások tisztán mutatják, hogy milyen feladatai vannak az egyesületnek.

Az egyesület csak azokat az állatokat engedi tenyésztésre, amelyekről be tudják bizonyítani a sikeres vizsgát, mint védőkutya, azon kívül a tenyész szemle eredménye jó legyen. Így megkapja az elismerést, mint alkalmas használati kutya, és a tenyésztésben továbbadhatja az utódoknak a kedvező tulajdonságait.

Az egyesületnek kötelező tenyésztési rendelete van.

Ezt az 1.800 helyi csoport tenyész őrei ellenőrzik, a kutyák születésétől 8 hetes koráig, amikor is a kölyökkutya a tulajdonoshoz kerül. A két hivatalból felügyelt tenyészet eredményeit az ellési naplóban /anyakönyvben/ rögzíti a tenyész őr és azt a tetoválók hitelesítik. A kutyát 8 hetes korában tetoválják a nevére, és feljegyzik az állapotát és a szőrzetét. Ez az okmány jut el az egyesülethez, a tenyésztők anyakönyvi hivatalához. Ez az okmány ismert, mint törzskönyv. Bizonyítja, hogy ez a kutya jó, tehetséges ősöktől származik, és jó tulajdonságokkal rendelkezik.

A német juhászkutya, mint az ember igazi segítőtársa civilben is és hivatalosan is felbecsülhetetlen szolgálatokat teljesít. A nagyon ritkán előforduló baleseteket, melyeket a kutyák okoznak, nem szükséges felnagyítani. A legtöbb esetben, a kutyatartó vagy az áldozat emberi kudarca az oka.

Tudomásul kell vennünk, hogy az automatizálás korszakában sem lehet a használati kutyát nélkülözni. Ezért a tenyésztőknek legfontosabb célja, nem egy agresszív kutyát,/amit kizárnak a tenyésztésből/ hanem egy olyan kutyát tenyészteni, amelynek van harci kedve, de mindig a vezetője jelzésére reagál.

Végül szeretném elmondani, mindig gondoskodjunk arról, hogy magyarázzuk meg gyermekeinknek, hogy az állatok sohasem olyanok, mint a TV bemutatja őket. Ott mindig igyekeznek az állatokat emberi vonásokkal és viselkedéssel felruházni. A német juhászkutya a világon az első kutya. Erényei miatt alakult meg a Német Juhászkutya Egyesület Világuniója minden földrészen. Tagja mintegy 40 nemzet, több mint 300.000 taglétszámmal

Tisztelet Hölgyeim és Uraim!

Szeretnék néhány fejtegetést tenni. Most kutyánk kiképzésének alapjairól van szó, figyelembe véve a kutya jelleme, természete iránti követelményeinket.

Hogy egy kutyát használati kutyának képezünk ki, feltétele a jellem képe, csak ez teszi lehetővé, hogy elkezdjük a kiképzést. Itt feltétlen kell az egyes kutyákat jellemük szerint differenciálni, mert csak a képessége után válik a kutya, különböző területen használhatóvá. Ez azt jelenti, hogy nem mindegyik kutya tud védő feladatot ellátni és ezekhez nem biztos, hogy kiképezhető.

Így olyan esetekben, ahol a kutya nem örökölt bizonyos adottságokat, hiába igyekszünk a kiképzéssel. Természetesen tudjuk mindannyian, és senki nem tagadja, hogy a német juhászkutyát természete és az ebből adódó rátermettsége miatt elismeri az egész világ, de ennek is határai vannak, és csak bizonyos tehetség szerint használhatók fel.

Ám ezeken a határokon belül mindig teljesen bevethető és bizonyítani fogja tehetségét.

Jellem tényezők és azok jelentősége igen lényeges a kiképzésben és a védő szolgálatban.

Szeretném most ezt megmagyarázni. A kutya viselkedése a védő szolgálati kiképzésben igen lényeges. Szükséges, hogy a legfontosabb viselkedési tényezőket pontosan ismerjük.

Alapelemek

Bátorság

Harci ösztön

Védőösztön

Éberség

Ezeket az elemeket külön kell figyelni. Ugyanebben a mértékben kell a lelki tulajdonságokat is figyelni.

Vérmérséklet /temperamentum/

Keménység

Vezetőkészség /irányíthatóság/, mivel ezek is alkotják a kutya jellem képét.

Ezek a tulajdonságok szoros-kölcsönös viszonyban vannak.

Ezért jó anatómiai tulajdonságok mellett, a jellem tulajdonságokat is figyelembe kell venni a tenyésztésnél. A pároztatás összeállítási hibát okozhat, pl.: bátorság- keménységgel, temperamentum- idegességgel. A mi szemünkben az ideális kutya összesíti a fenti tulajdonságokat, kialakítva egy harmonikus összképet.

Ahogy mondjuk: Ép testben ép lélek, ide is igaz.

Most egyes tulajdonságokról

Bátorság

Ez egy jellemtulajdonság, ami meghatározza, hogy egy lény ténylegesen vagy képzelt veszélyekkel szemben, külső kényszer nélkül kitart és amennyiben lehetséges, magától cselekszik. A feltétel nélküli bátorság, ezek szerint, alapvető jellemtulajdonság a védő szolgálatban. A kutya a magatartásával megfélemlítően hat és így megelőz egy támadást. Másrészről kell, hogy egy váratlan támadásnál, őrá, a vezetőre, aktív, teljes védőkészséget mutasson.

A nem igazi bátor kutya, már modoránál fogva sem fogja a támadót megfélemlíteni. Komoly esetben kudarcot fog vallani. A bátor kutya a vezetője elleni támadásban látja a harci jelt. Úgy, mint a vadonban, egy támadás a falkatársra ezt a jelingert kiváltja.

A bátorság a kutya önbizalmából és magabiztosságból ered.

A környezet befolyása erre az örökölt hajlamra, csak szűk határok közt lehetséges.

Egy alapjában bátor kutya a bántalmazások, és a rossz táplálkozás következtében sokat veszíthet a bátorságából. Egy természetéből adódóan kevésbé bátor kutya, amelynek jellemét tervszerűen fejlesztik, külső megjelenésében/ de csak külső/ hasonlíthat a bátor kutyához.

Harci ösztön

Ez örökölt készség. Az embernek, a falkatársnak, a veszélyben segíteni. Szóval nem csak a saját testének szóló támadásnál harccal válaszolni, hanem az embernek, a „falkatársnak” szóló támadás esetében is. A védő ösztönnek nem kell mindig a bátorsággal együtt járni. Igen erős fejlesztett védőösztön, pótolhat hiányos bátorságot is. Legalábbis kívülről látva. Túlfejlesztett védő ösztön: egy alapjában félő kutya általában „bátor” ez azt jelenti: saját félelmétől hajtva, a kutyavezető támadójára veti magát.

Alá fejlesztett védőösztön: egy tökéletes, bátor kutyát csak ismételt ingerléssel lehet támadásra késztetni, kezdetben az egészet játéknak tartja. Itt hibásan beszélnek harci ösztön ébresztésről.

Éberség- keménység

Ez az ösztönös, vagy benevelt készség, hogy váratlan ingerekre ellenségesen reagáljon. Itt lehet mondani, minél alacsonyabb az ingerküszöb, annál nagyobb a keménység. Negatív elfajulásban azt jelenti a legkisebb ingerre ellenségesen, reagál. A kutya állandó harckészségben van, és magát veszélyekkel körülvéve látja Az ilyen eredeti túl keménység- éberség, mindig gyanús. A keménységnek a bátorsággal egyensúlyban kell lenni. Keménység a bátorságot nem pótolhatja. Egy kemény kutya bátorság nélkül, veszélyt jelent környezetére.

Vérmérséklet

Bodingbauer szerint tudományosan nézve, ez egy teremtmény lelki állapota, mely megjelöli előre azt a jellegzetes módot, ahogy az a teremtmény a különböző környezeti ingerekre reagál. A vérmérséklet ezek szerint a lelki tulajdonságok nagy halmaza /komplexuma/. Mindennapos használatban a vérmérséklet fogalomnak más jelentősége van.

Azaz az alacsony ingerküszöb /lelki könnyedség/ szóval az a tehetség, mely a környezeti ingerek gyors felfogását és tettekkel való reagálását jelenti. Továbbá a tehetség, változó helyzetekben való gyors felfogásra. Az ember, egy vérmérsékletes kutyától, örömteli, vitális modort követel. Következménye: az ember, a ténylegesen előforduló vérmérsékleti tulajdonságokból kizárja az ő részére értékteleneket, és önkényesen elnevezi az ilyen kutyát, mint túl mérsékeltnek /temperamentum nélkülinek/. Az „alacsony ingerküszöb” ebben az értelemben temperamentumot jelent. A kiképzésben csak akkor bír jelentőséggel, ha ez párosul egy nagy adag bátorsággal. Egy alacsony ingerküszöb, hiányzó bátorsággal, csak ideges félénkséget jelent, egészen az ijedősségig. Az ijedős kutya, kifejlett keménységgel, az ismert félelemből, harapós kutyává válik.

Keménység

A keménységnek különböző fokai az úgynevezett effekt emlékezés erőin nyugszanak. Főleg a kellemetlen eseményekkel szemben. Ha egy kutyára a kellemetlen események erősen hatnak és sokáig maradnak emlékezetében, úgy egy puha kutyáról beszélünk /pl. a vezető féktelen viselkedése a kiképzésben/. Ha a kutya az ilyen benyomásokat gyorsan elfelejti, kemény kutyáról beszélünk. A kemény kutya előnye: kisebb kiképzési hiba nem okoz hosszantartó, nehezen javítható benyomásokat a kutyánál. A puha kutya nagyon hosszadalmasan, tartósan reagál mindenféle hibás behatásra /itt gondolunk a tiltó dresszírozásra/. Vele pozitív eredmények sokkal nehezebben érhető el, mint kemény kutyával.

Vezető képesség/ irányíthatóság

Ez a kutyának az a készsége, hogy az embertől, mint falkavezértől, szívesen engedi magát irányítani és igyekszik annak parancsait teljesíteni. Ezért itt nem kell mondani, hogy kemény kutya nem irányítható, őt is lehet irányítani, de gyakran nehezebben tanul. Itt kell kellemetlen élményekkel, inger kapcsolásokat létesíteni /pl.: utána kapás tiltása/.

Gyakran a puha kutyák jobban irányíthatók, mint a kemények. Ez a dolog természetéből adódik. Az irányíthatóságra az őrszolgálati kiképzésben, nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni!

Az irányíthatóság a kutyának azt a képességét jelenti, hogy alárendelje magát. Ezt az örökölt tényezőt kell kiképzésünkben felhasználni, és nem csak az alárendelési teljesítményeknél!

Nekünk kötelességünk, hogy a bátor és harcerős kutyánkat a nyilvánosságnak, mint egy öntudatos, szófogadó, fegyelmezett, azaz irányítható német juhászkutyát prezentáljunk. Most még röviden egy pár magyarázat a viselkedéskutatás szótárából.

Agresszió Támadó és fenyegető viselkedés.

Különbséget tesz intraspecifikus és interspecifikus agresszió között. Attól függ, hogy az összetűzés egy fajtában, vagy két különböző fajtában történik. Rabló és zsákmány között, vagy konkuráló fajta között. Mindkét agresszió típushoz különböző viselkedési modorok alakulhatnak ki./ Párosítás, vagy sorrendi harc/ Agresszivitás, azaz támadási készség egy élőlénynél, vagy egy fajtánál.

Inger

Ez egy állapot, vagy állapotváltozás a környezetben, vagy az élőlény belsőiben, ami a szervezetet változásokra készteti. Pl.: érzék-vágy idegsejteket izgalomba hoz.

Ingerküszöb

A inger legkisebb mértéke, mely egy szervezetnél valamilyen reakciót kivált. Azok az ingerek, melyek ezen érték alatt maradnak, semmilyen felismerhető reakciót nem okoznak, küszöb alattinak hívjuk. A küszöb- érték nem fix egységek, hanem befolyásolhatók a különböző belső és külső feltételektől.

Ne felejtsünk el, néhány szót az ijedősséghez mondani. Az ijedősség szorosan összefügg az idegállapottal. Egy ijedő momentum olyan reakciót okozhat a kutyának, hogy balesethez vezethet. Főleg olyan kutyánál, amelyiknek alacsony az ingerküszöbe. Ha egy hangos zörgéssel felborult vödör egy kutyát megijeszt, az menekülni igyekszik, vagy remeg és behúzza a farkát. Állandó gyakorlással meg lehet szüntetni a vödörtől való félelmet, a hiányzó keménységet, a megszokás átfedi. Ha ugyan azt a kutyát egy másik környezetben ugyanolyan vödör eseménnyel lepjük meg, újra megijed! A veleszületett puhaság és ijedősség tisztán, felismerhető. Ez megmutatja nekünk, hogy a természetesen szerzett tulajdonságok, az öröklöttet elnyomják, vagy elfedik. Az örökölt tulajdonságoknak a kutya viselkedéséhez és jelleméhez mérvadó jelentőségük van.

Nem szabad azt hinni, hogy a természetesség és a harci kedv, az egyedüli jellemtulajdonság. Mi a kutyát közép inger küszöbbel, igen jó keménységgel, bátorsággal, irányíthatósággal és megfelelő harci ösztönnel képzeljük el. Ez a sorrend nem véletlen, hanem tudatosan lett így választva. A jellem vizsgálatok erre a felsorolt tulajdonságokra vonatkoznak. A természetesség és jó idegállapot, nem fő szempont, hanem szükséges feltétel! A kitartást úgy kell értékelni, mint a keménységnek egy részét, mert a kutyát a gyakorlóhelyre szállításkor, vagy egy vizsgához lehet és kell megterhelni!

Miben áll a mi lehetőségünk megvizsgálni az elmondottakat?

Itt csak két változat van. A természetes vizsga próba, őrkutya vizsgával kapcsolva.

Pontozás

Végül szeretnék listát felállítani a kutya kívánt és nem kívánt természeti tulajdonságairól.

Kísérő kutya

Kívánt

o közepes temperamentum

o Biztos magatartás békés helyzetekben, idegen emberekkel szemben és forgalomban

o jó irányíthatóság

o közepes keménység

o szoros kötődés a gazdához

o apportírozó ösztön

o nyomkereső ösztön

o lövés biztonság

Nem kívánt

o félelem

o félénkség

o túlfejlett bizalmatlanság

o harci ösztön

o keménység

o vadászösztön

Védőkutya

Kívánt

közepes temperamentum

jellembiztosság

ijedős mentesség

félelem mentesség, bizonyos keménységgel párosulva

kifejlett harci és védőösztön

keménység és apportírozási ösztön

kifejezett nyomozási és kutató ösztön

kitartás

jó irányíthatóság

szoros kötödés a vezetőhöz

lövésbiztonság

Nem kívánt

félem

félénkség

puhaság

vadászösztön

gyenge kötödés a vezetőhöz

Őrző kutya

Kívánt

o közepes temperamentum

o kitartás

o jellembiztonság és bátorság

o lövésbiztonság

o jó irányíthatóság

o kimondott terhelő és őrző ösztön

o szoros kötödés a gazdához

o keménység

o jó kombinációs készség és emlékezés

Nem kívánt

o félelem

o félénkség*

o puhaság*

o élesség

o vadászösztön

Vakvezető kutya

Kivánt

o csendes közepes temperamentum

o jellem biztonság békés helyzetekben

o jó irányíthatóság

o apportírozó ösztön

o kitartás

o jó emlékezés és kombinációs készség

o nagyon szoros kötödés a gazdához

o közepes keménység

o lövésbiztonság

Nem kivánt

o félelem

o félénkség-

o harci ösztön

o élesség

o vadászösztön

o gyenge kötödés a gazdához

o kimondott *puhaság

Tisztelet Hölgyeim és Uraim!

A csoportban történő kiképzési munka tematikájánál abból kell kiindulni, hogy mi, a kiképzésben fejlődést értünk el, melynél nem engedhető meg, hogy a kiképzésvezető egyedül maradjon. Már most szükség van egy teamre/csapatra/, vagyis ez azt jelenti, hogy nem egyedül a kiképzésvezető végzi a gyakorló órákat és felméréseket.

Ma már a hobbyra, ezen belül a kutya sportra, az idő kevesebb lett. Ezáltal meg kell találni a módot, sok tagnak egyidejűleg segítséget nyújtani, de nem minden felügyelet nélkül.

Azt azért szeretném már most leszögezni, hogy a teljesítményszint eléréséhez a legutolsó lehetőséget is ki kell használni. Azok a tagok, akik nem tartoznak a kutyakiképzéshez, a magasabb teljesítményt erősen vissza vetik.

Mi mindnyájan tudjuk, ha egy csoportban néhány „tudó” ember van, és a többség nem tud erre a teljesítmény szintre eljutni, és ha ezek a „tudó” emberek az összes díjat mindig elhozzák, a csoport harmóniája erősen veszélyeztetve van. És ha itt a kiképzésnél, akár formailag is hiba csúszik be, akkor nem sok eredmény érhető el, és a kiképzésvezetők semmit sem menthetnek meg. Én először a csoport harmóniájáról beszélek, amit különösen fontosnak tartok. Ha mi közösen gondolkozunk, cselekszünk és összetartunk, ez nagyon fontos feltétele a kiképzésnek.

Németországban ez évente bizonyításra kerül, ha a nemzeti csapat erre alkalmasnak bizonyul és aztán egy teammá olvad.

Szeretném elmondani, hogy már az együttlét első óráiban, számomra ez már érezhető, hogy ők az összezártságban és az előkészületben, módszerüknek megfelelő tréningen, a kutyájukkal találkoznak. Tudni kell azt is, hogy vannak individualisták –egy személyiek- is, akik aztán itt, ennek ellenére, segítenek és védik a csapattagokat, mert ők nem akarnak egyedül villogni, eredményt elérni, hanem mindent csapaton belül. A különböző kiképzési módozatokat nem csinálják „többet tudó” módon, hanem akceptálják más kutyavezető módszerét is. A csoportban ez az első elem, mielőtt a kiképzésbe jobban belemélyednénk.

Ezt, és pontosan ezt szeretnénk a gyakorlati részben bemutatni, azaz megkísérelni, mert az egyes kutyavezető, ha még nem is „tudó” ember, azért ő egyéniség, individualista, kivel ennek megfelelően kell foglalkozni. Bíznia kell a kiképzőjében és annak tudásában, miáltal, ő tudja őt rendszeresen felvilágosítani és behatással lenni rá. Nekünk tudni kell, hogy nem csak a kutyának van szüksége kiképzésre és tapasztalatokra, hanem a vezetőjének is. Ezért szükséges kifogásolni, de tetszést is kell nyilvánítani az ő testtartására. Mindezt összehozni rendkívül nehéz, bizalmat, valamint egymás közötti barátságot kíván. Itt nem lehet mindig a hibákon rágódni. Itt bekapcsolódni, irányítani és meggyőzni kell. Ezért nagyon fontos, hogy a kiképzésvezető a kutyájával, ebben az időben gyakoroljon, és meggyőző legyen, amit másoknak elmond, illetve magyaráz, különösen a problémás kutya a kiképző kezében, annak nyugodt hozzáállása ad felvilágosítást és megértést a nézőnek, mely legtöbbször mindjárt a kiképeztető. Önuralom hiány, hibás hozzáállás, az első nagyobb hiba, egy kiképzés vezetőnél.

Mi látjuk, hogy a fiatalok először az idősebbek trükkjeit másolják le, miközben rendszerességre csak másodlagosan törekednek. Ők tehát hibákkal kezdenek, ami aztán húsra – vérre megy és erről alig, vagy sosem lehet leszokni. Ebből látható, hogy milyen nehéz egy kiképzésvezető helyzete, különösen akkor, ha eredményes vezető, jobban „tudónak” ismeri el magát. Ilyenkor legeredményesebb. ha ezeket a kutyavezetőket a kiképzési folyamatba bevonjuk, és kiképzési feladatokkal látjuk el. Így lehet a feladatokat átvenni, amiket a kiképzésvezető ismertet, és én néhányra, most bevezetésként példát mondok:

1.Pórázon vezetés
  1. Apport sík talajon, vagy egyáltalán a kutya tulajdonsága szerint
  2. Álló gyakorlatok, azt a kiképző csinálja és átadja
  3. Ugró gyakorlatok felépítése, és itt különösen a kutya megterhelési ismerete fontos, hogy a kutyának ne kelljen számtalanszor ugrani.

A bemutatott filmen látni lehetett a kutya mozgását. amit a kutya ugrás közben végez és azt, hogy a teljes felelősség tudatában meddig lehet elmenni. Meddig vesszük egyáltalán figyelembe a megterhelést? Kérdezem önöket? Túl gyakran lesz a kutya a ketrecből kivéve, Nyakörv, rá póráz és indulás! Meggondoltuk bírja –ezen a kutya? Nem beszél! Nekünk kell helyette gondolkozni!

Most mégis ismerkedjünk meg a kutya kiképzésének a rendszerével, és itt egyértelműen meg kell állapítani, hogy a gyakorlathoz hozzátartozik a szürke elmélet is. Mindig lesznek szakértők, akik ezért vagy azért tiltakoznak.

A kutyával való foglalkozásnál is csak annak a kutya vezetőnek lehet eredménye, aki pontosan tudja mikor, hol, hogyan és miért kell cselekednie. Ezért vezet az út az eredményes kiképzéshez és vezetéshez a kutyánál, a következő téziseken keresztül.

Először is egy teoretikus elméleti alapot kell kidolgozni. Ezt rendezze magában a nevelés folyamán és ezek után meg kezdheti a kutya kiképzésének felépítését.

A nyomra vezetés azt jelenti, hogy mi ennek minden elemévet ismerjük, aminek alapján befolyásolhatjuk. A kutyánk, amelyiket ki akarunk képezni a nyomkövetésre, ahhoz a csoporthoz tartozzon, melyek a felszíni sérülések felé orientálódik. Ezáltal az emberi lábnyomot érzékeli. Ezt a nyomot a kutya, mély orral felveszi és követi. Elveszett tárgyat kell megmutatni-ismétlem- meg mutatni, hogy így lehetőséget kapjon arra, hogy ő ezt felvéve, vagy ülve, állva jelezze és letétel útján, ismét jelezze. Ez a nyom gyakorlat csak akkor lesz eredményes, ha elég időt szánunk rá és minden időben és minden évszakban tréningezünk. Már fiatal kutyánál el lehet kezdeni a nyomkeresési munkát.

Ennek alapelemei:
  1. a) zsákmányszerző ösztöne alapján
  1. b) Táplálék keresés az önfenntartási ösztön alapján
  1. c) Ösztönösen a kutyafalkának a keresése
  1. d) A játékösztön bot darabokkal, labdával vagy anyag darabokkal, unszolással, hajszával, játékosan
  2. a) Zsákmányszerzés

A megkötött kutya látja a „falkabelit” az ő játékával elmenni, a vezető játszik a tárggyal, ami tulajdonképpen a kutyához tartozik. Egy egyenes után, a tárgyat tegyük le, ugyan azon az úton menjünk vissza a kutyához. Most próbáljuk meg, sok türelemmel a nyomra rávezetni, sok dicsérettel, különösen, ha a kutya az orrát ráhelyezi, hogy elérje a tárgyat. Ez a módszer nem a legbiztosabb, de eredményre vezethet.

  1. b) Táplálék keresés az önfenntartási ösztön alapján

Itt legjobban a természeti viszonyok kihasználásával érünk el eredményt, mert vadászás útján jut a zsákmányhoz és ez szolgálja a fent tartását. Itt már a táplálék kikövetelése erős aktivitást kíván, amire az orrát beállítja, és ezáltal, eredményt tud elérni. A fiatal kutya bevéső szakaszában, lehet egy hozott húsdarabbal kezdeni és az etető helyet az agyában rögzíteni. Az idősebb kutyánál egészen kis húsdarabokkal dolgozzunk és igyekezzünk szabálytalanul elhelyezni, hogy ezáltal, újabb nyomokat követeljünk meg. Itt nagyon fontos, a táplálék darabokat a föld alá helyezni, amit aztán be kell kaparni, miáltal megköveteljük a kutyától az egészen mély orrtartást, amit aztán a kutya megtanul.

Később ügyelnünk kell arra is, hogy nem kell mindig táplálék a nyomon, de az utolsó tárgy után, mindig táplálék legyen. A kiképzett kutyánál a tréning 10 méteres pórázon legyen, de lehet próbálkozni rövidebbel is, hogy hallható jelzésekre éber maradjon, vagy még befolyásolható legyen. Ezt a módszert a legeredményesebbnek tartom. Itt fontos a jó kiképző, ügyes kéz és nagy türelem.

  1. c) A kutyafalkák ösztönös keresésénél

második személyt is be kell iktatni, bár nem a nem optimálisabb mód, mert itt a szaglási érzék kevés, gyakorlatilag semmi kapcsolata nincs a felszíni dolgokkal, hanem testszagokkal, illatanyagokkal.

Ezeket a kutyákat később át kell képezni, hogy az orrával a növények kisugárzó illatanyagait fel tudja ismerni.

A nyom keresésnél a következő fokozatok vannak a kutyáknál:

1)Az a jó nyomkereső kutya, amelyik az alapnyomot már a kezdeteknél megállapítja és a nyomok kereszteződésénél is vált.

2)Nyom biztos az a kutya, amelyik az alap nyomra rá áll, és ezt megtartja, annak ellenére, hogy félrevezetés veszélye állhat elő.

3)Az a nyom tiszta kutya, amelyik a kezdetektől a végéig, abban a helyzetben van, hogy egy nyomot kidolgozzon saját maga, különösen akkor, ha egy azonos nyommal kereszteződik. Ez a nyomozó kutyák csúcsa.

Az alá rendeltség, a függelem (fegyelmező)

Itt is már fiatal korban kezdődik a kiképzés. Ide, segítő játékkal próbálunk eljutni.

A fiatal kutya a gyakorló térre kerül, ahol –lehetőségéhez mérten- pórázon legyen. A gyakorlati idő alatt hagyni kell, hogy a ráhatás beivódjon, többszörös megszakítással, amikor is a kutyának lehetőséget kell adni a játékra, hogy kényszer nélkül dolgozhasson, hozza az ő játékait és más egyéb praktikus dolgokat.

Soha nem szabad a kutyához menni. Ha a csalogatás nem segít, akkor távolodjunk el és úgy próbálkozzunk, hogy jöjjön velünk. Minden eredményes teljesítményt sok dicséret, esetleg a kedvenc ennivaló adása kísérje. Itt lehet elmélyíteni a nevének megtanulását és a hallójelet, ide! Intenzíven gyakoroljuk. Az alapok lefektetése még nem jelent kiképzést! Kezdhetünk a pórázon vezetéssel. Így lehetővé válik, hogy a városban illedelmesen viselkedjen. Alapvetően fontos, hogy a kiképzésnél sohasem egy sémát alkalmazzunk, és hogy a kutyát záros határidőn belül képezzük ki. Nincs előre a 14 hónapos kiképzési idő. Hagyjuk nyugodtan megérni a helyzetet. Póráznak könnyű anyagokat használjunk. A kiképző póráz legalább 1m hosszú legyen. Minden jel a jobb kéztől jöjjön, hogy ballal dicsérni és javítani lehessen. Hogy a kutyát jól lábnál tudjuk tartani, a játékokat a jobb testoldalon nadrágzsebben tartsuk, hogy könnyen elérhető legyen és ingereljen.

Szabadon követés 

Az együtt haladás, hogy a kutya lapockájával a térd magasságba kerüljön. Állandó lépésváltás, hirtelen megállás, ezek szolgálják az állandó ébrentartást, amit a kutyának meg kell tartani. Ha ez az alap már megfelelően megy, akkor következhet a fordulások gyakorlása, hogy nem adunk hangot, hanem csak jelzünk.

Fontos, hogy ne gyakoroltassuk sokáig. Szakítsuk meg, játékot iktassunk be. Sohase kezdjünk új gyakorlatot, amíg a régi nem megy tökéletesen. Ne dicsérjünk a gyakorlat alatt túl sokat. Eredmény-amikor már jól megy, utána következhet a szabadon követés gyakorlása. Eleinte még hosszú pórázzal. Itt ügyelni kell a megfelelő testtartásra. Az ülési gyakorlásnál először a kézzel való lenyomást alkalmazzuk. Később már csak jelezzük, és ezt bizonyos távolságból is. Itt már a szemmel való kapcsolatra is figyelni kell. A gyakorlás kezdésénél mindig a kutyával szemben álljunk, hogy így a kiképző, ill. a vezető a hibát felismerhesse. De kérem türelem és semmi nyomás. Ezzel csak egy alázatos kutyát nevelünk.

A gyakorlat: helyben maradás végrehajtás: letenni, felejteni, itt is a hosszú póráz előnyös eleinte, mert a falkaösztön nehezen engedi ott tartani a helyén.

A gyakorló teret, legjobb a gyakorló raktár környékén felépíteni.

Itt megszokja a kutya a fekve maradást, különböző helyzetekben való munkát.

A kutyavezető fejtsen ki mozgást arccal a kutya felé. Először az alapállást, felvenni és aztán szólítani. Ha jól jön be a kutya, akkor igyekezzünk arra, hogy szorosan oda üljön elénk. Elérhető ez a póráz megfelelő kezelésével, ami még mindig rajta van. Ezt lehet fokozni hátra szaladással és megállással. Dicsérni úgy lehet egy kis kolbásszal, hogy szájba vesszük, és feléje köpjük. Ezáltal megfelelően ül, és fejét magasan tartja, fokozott az érdeklődése. Ha a lábhoz vezényszóra beül és a nadrágzseb magasságában a játékot eléri, akkor gyorsan fog a baloldalon menni és ülni.

Minden hordási gyakorlat: (apport)

Ez a kutya egyéniségéhez van kötve. Egyeseknél a játékkal kapcsolatban magától megy, másoknak csak kényszer hatására. Mindenesetre játékosan történjen. A fát fogni kell. Záróként a fát vagy a csemegét be kell adni a szájába. Itt a gyorsaságot be kell építeni.

Ugrási gyakorlatok

Kis magasságokkal kell kezdeni. Lehet kezdetben együtt ugrani, vagy mellette futni. Itt is jelentősége van a hosszú póráznak. Ezzel szabályozhatjuk. Ha jól megy, akkor a magasságot lehet emelni, mint a ló ugratásnál is. Egyénileg kell gyakorolni. A megfelelő magasságot a vezető képezi ki.

Az ugró fal

Ez állítható legyen. Megfelelően ferdén állítva úgy, hogy a vezető is tudjon szaladni rajta. A kutya megszokja. Hogy nem kerüli ki a falat. A hosszú póráz itt is visszahívható segítség a vezetőnek.

Állás

Az állás begyakorlását az ülésből építsük fel. Nagy nyugalom kell a kutyának. A kezet a hátsó részre tesszük, kapcsolva a simogatással. A megfelelő állás elérésekor előre lehet jönni, hogy ilyenkor a kutya ne üljön le. A kezet mindig időben kell a test alá csúsztatni. Sok nyugalom és dicséret szükséges, hogy az állást, a lépést, a lépésből megállást, az állásból való behívást megtanulja.

Előre küldési gyakorlat

Ez is az élelem, vagy játékeszközök segítségével történik. Elhelyezzük a kutyát az egyenesen, amelyiken később küldeni akarjuk. A vezető az általa kiválasztott pontig megy, ahol a letétel bekövetkezik. Itt a vezető játszik a labdával, vagy más játékkal, mintha valamit szeretne eldugni. Ha ezzel semmi motivációt nem ér el, akkor egy ruhadarabot helyez el. Ez is lehetséges. Itt nagyon differenciáltan kell dolgozni, Ismerni kell a kutya teljes hangulatát és kedvét.

Védő szolgálat

Kezdeteknél itt mondjuk, hogy fiatal kutyánk-mely egy láncon helyhez van, kötve- most változatosságot kap: Egy zsák darabbal felingereljük, felhívjuk figyelmét annak elkapására. Ha ezt a célt eléri, ő lesz a győztes és a zsák darab az övé.

Második és fontos tényező, a védőszolgálat kiképzéshez, hogy mindig ugyanazzal a segítő személlyel dolgozzunk, és nem cseréljük a segítőt.

Harmadik pont, hogy itt is zsákmányolási ösztönnel kezdődik a tevékenység, de azt nem lehet tartósan követni. Negyedik pont az elkapás, a kitartás és az elengedés, A jelre, hogy „el” Én úgy gondolom és sok szakember is, hogy az elengedést az ül, jelre kellene gyakorolni. Ezzel, sokkal tisztábban lehet dolgozni.

Segítők 

Itt is a segítő egy második személlyel van akcióban. A vezető félre áll, a kutyához lép, dicséri, visszalép, és adja a jelt: ül. Itt a kutyának kell győzni, úgy hogy a segítő a védő kart a kutyának engedi leszedni, és ehhez felhasználja a kutya zsákmányolási ösztönét. Itt szükséges egy bizonyos idő, mielőtt a kutyát védőszolgálat folyamatba engedni lehet. Ebben a pozícióban megtanulja a 1. csaholást 2. biztos fogást 3. az elengedést az „ülj” vezényszóra.

A ugatást az ülés jelre lehet a hosszú pórázzal elérni.

A segítő emberen kívül itt megint egy segítő személyre van szükségünk, aki megbünteti és korrigálja a szófogadatlanságot a rejtekhelynél. Soha sem szabad a kutyát a rejtekhelyről elhozni, hanem a segítővel a szoros megállást és csaholást gyakorolni. A vezető, aki félre állt, menjen többször a kutyához, dicsérje őt, de a nélkül, hogy kivonnák a rejtekhelyéről.

A bevéső időszak után, a segítő megtámadja a kutyát és kivezeti őt, a védő kart fogó kutyát a rejtekhelyről. Az „ül” jelre ezt a gyakorlatot befejezik.

Tisztázatlanságoknál a kisegítő személy korrigál és beavatkozik.

A továbbiakban most a kutyavezető lép a kutyájához, adja a jelt „lábhoz” és felhívja a segítőt a kezek felemelésére és átvizsgálja őt. Ezután megy a rejtekhelyéhez és azt kutatja át. Most jön a menekülés, melyet meg kell akadályozni. Ha szükséges a kisegítő személy használja a pórázt, hogy tiszta elengedést lehessen elérni. A kisérésnél a segítő személy, szintén a hosszú póráz segítségével, beavatkozhat és kijavíthat. A vezető először adja a jelt, és ha a kutya nem követi ezt, akcióba lép a hosszú póráz. Ilyenkor a segéd gyakrabban forduljon meg és menjen a kutya előtt. Tisztaság és korrektség a járásnál itt igen fontos. Büntető jelekkel itt a kutya az alázatosságot eléri. A vezetőnek nem kell személyesen büntetni.

Most a szimat utáni fürkészést kell említeni.

Itt szigorú szófogadás szükséges. Lehetséges, hogy az elején még együtt kell a kutyával rejtekhelyhez szaladni, de ezt hamarosan meg kell szüntetni. Itt is kell segítő, aki állandóan váltja a rejtekhelyeket. Így sikeres lesz a kutya a szimat fürkészésben.

Ha a kutya a gyakorlatnál a nagy igyekvéssel, minden rejtekhelyet nem jár be, akkor csak a 30 m-es póráz segít. Így bejárhat, minden fürkész helyet és visszatérhet a vezetőhöz, aki fogja a pórázt.

A támadás mindig a kutyát érje.

A botütések sohasem az elkapás előtt adandók, és csak bizonyos időközben következnek be.

Fenyegető mozdulatok, az elkapás előtt szintén fontosak, hogy a kutya erejét láthassuk.

Ha a botütést nem bírná ki, rögtön abba kell hagyni.

A zsákmányolás ösztöne keretében egy újabb elkapást kell engedni és hagyni, hogy ő győzzön a védő karon. Ha ez a kutya visszatér a kezdeti formájába, gondosan meg kell vizsgálni, hogy gyengeség, vagy a napi kondíció okozták a hibát!

A segítő teendőjéhez meg kell mondani:

A segítő sose legyen az „erős ember” Kell, hogy tudjon fékezni egy kutyát és a tulajdonságait felébreszteni. Célzott ütések a hátára és combjára. Nem szabad túlozni. Az ütés soha ne legyen kemény, de tiszta és egyértelmű.

A segítő a harc mozdulatoknál ne a vezető felé dolgozzon, hanem a távolságot tartsa be. Mindenesetre nem szabad a kutyát, minden gyakorlati napon a védő szolgálatnál ütni. Itt elegendő a célozgatás. Sohasem szabad az egészséget elfelejteni.

Mindenkinek sok szerencsét kívánok a német juhászkutya kiképzéséhez.

Múltidézés