Mitől teljesít az egyik kutya jól , a másik jobban, vagy sokkal gyengébben. Mitől lesz meggyőző egy teljesítmény? A kiképzésen múlik? A kiképző személyén? Vagy a kutya ösztönös adottságain? Is-is.  Nagyon kiterjedt és szerteágazó téma. Tessa példáján keresztül talán könnyebb megérteni.
 Hogyan dönthetjük el ki a jobb?
Vajon melyik tényező játszik nagyobb szerepet egy-egy kutyánál? Döntsünk úgy, hogy nem csak felületesen nézelődünk, hanem igyekszünk minél többet megtudni a kutyáról! Gyakorlatban és elméletben egyaránt.  
Mit látunk?  Látunk bármit is?  
Nézzük meg a kutyát! A valóságot látjuk, vagy csak egy kutyát látunk, amiről csak gondoljuk , hogy rottweiler, mert fekete, barna jegyekkel, csonkolt farokkal jelenik meg a szemünk előtt?
Szóval először ténylegesen látni kell az adott kutyát , ismerni a kutya testi és hangulati adottságait. Anélkül bajosan tudnánk bármilyen munkát is értékelni.
Az első benyomás igen fontos.
Amikor egy felszabadult, jókedvű, elfogulatlanul viselkedő kutyát látunk, nagy baj nem lehet. Ő egy kiegyensúlyozott, minden helyzetben magabiztos kutya. Leginkább azt látjuk, hogy a kutyának nem teher a munka, szívesen végez feladatokat.
Jellemző az élénk mozgás, farok amit vidáman csóvál, vagy izgalommal telve, vagy enyhén megemelve nyugalommal lengedezik.
Rájuk nézünk és azt gondoljuk, a gazdi és a kutya összhangja meg van.  Feltételezzük, hogy a kiképzés a motiváción és a jutalmazáson alapul. Persze, a megfelelő irányítás és fegyelem megkövetelése mellett.
Mi lehet még
A kutya feszült, bizonytalan, gyanakvó, igen alárendelt pozícióban áll a gazdája mellett. Olyankor arra kell gondolni, hogy egy kevésbé magabiztos, kiegyensúlyozatlan viselkedésű kutyával állunk szemben.  Enerváltan, behúzott nyakkal és farokkal áll.
A kutya és a gazda páros összhangja nem jó, a kutyának nem öröm a munka. A kiképzés csak látszólag alapul a motiváción és a jutalmazáson. A fegyelem, a gyakorlatok végrehajtásának megkövetelése nagyobb hangsúlyt kap.
Miért?  
Itt egy sor lehetséges válasz van. Amire csak akkor kapunk választ, ha tudjuk ki a kutya, ki a gazda, mi a cél a vizsgával.
Van, hogy nem a gazda, hanem egy „profi” kiképző, vizsgázik a kutyával. Itt érthető, ha az ő párosuk, nem mutat olyan szoros kötödést, hiszen a bérképzés, nem az öröm munkáról, mindinkább egy vállalt feladat teljesítéséről szól. Itt valóban sok múlik, a kiképző teljesítményén. Mennyire ügyes, mennyire érti a kiképzés mesterségét, mennyi szaktudás van a háta mögött. Mennyi időt szánt a képzésre, milyen tematikát alkalmazott, mennyit fizetett a gazdi.
Más eset is lehet
Azt sem árt tudni, hogy bár a gazda vezeti a kutyát, az alapképzést másra bízta, és csak a megtanított kutya mellé állt, felvezetve a vizsgán, tenyészszemlén. A kutya a jól megtanult dolgokat sem tudja vele hibátlanul bemutatni.
Érdekes szempont még az is, hogy a gazdi, első kutyás, első rottweileres, vagy már tapasztalt, rutinos, kiképzői gyakorlat van a háta mögött. Ezek mind befolyásoló tényezők a végső pontszámoknál, mert a vizsgán nem csak a kutya, de a felvezető is vizsgázik.
Na, de kanyarodjunk vissza az eredeti gondolathoz.
Kiképzés, vagy ösztönös adottságok? A tudományos magyarázat helyett gyakorlati példa, az életből merítve. Két kutya és két kiképző-gazdi munkáját és teljesítményét összehasonlítva, talán érthetőbb lesz a dolog.
Első kiképző

Még nem elismert szakember. Egy IPO 1 szintre képzett keverék kutyával, egy BH szintű stafforsiere terrier kannal a háta mögött vág bele az új feladatba.

Második kiképző
Elismert szakember, versenyzői múlttal és teljesítménnyel. Nem csak itthon, de nemzetközi szintű szerepléssel a háta mögött. 3-4 (?) IPO 1-es szintű és egy IPO 3-as FH vizsgás, saját kutya képzésével, vág bele az új feladatba.
Mindketten vesznek egy rottweilert.
Első kiképző
(2003.03.) Régi vágya teljesülni látszik,vehet egy rottweilert.
Szukát, mert a családban sok apró kutya és sok családtag van, akikre tekintettel kell lenni. A választást némileg a tenyésztőre bízza, hiszen egy kevésbé “harapós”, hajlékony rottweiler szukát szeretne. Szerencséje van, 5 szuka születik az alomban így van választási lehetőség. Ja, mondanom sem kell, Magyarországon, jó nevű és eredményes tenyészetből. Bár a tenyészet kiválasztása, nem gondos keresgélés eredménye, hiszen „csak” ismeri a tenyésztő munkáját, eredményeit, kutyáit, mert a segítségével kezdte el megismerni a kutyakiképzés alapjait. Az ő kezében látott sok rottweilert, amitől megtetszett neki a fajta.
Haza vitte a kutyát
Majd egy lényeges változás állt be az életében. Újabb költözés. Új (régi) család, visszaköltözött a szüleihez.
Nem rutinos első rottweilere.
Megtetszett neki a mentőkutyázás, így a kutya egy éves kora után, komolyan ebben az irányba indult el. Szocializáció felsőfokon, barátságosság, irányíthatóság, a domináns viselkedés teljes elnyomása. Harapni tilos! Nem is vesz részt ilyen képzésben.
Eredményei 
(2005.) BH vizsga.
(2005.2006.) BH szintű versenyzés. 4. 7. hely.
Mégsem maradt a mentő kutyázásnál, visszakanyarodott a munka kutyázáshoz.
(2005.12.)Előzetes készülődés nélkül = tenyészszemle- OMSE-tenyészthető, HD +/-
(2007.10)4,5 évesen K99 vizsga E/5 91 pont Ő-V/5 89 pont,
(2007. nov.) IPO1 vizsga 89 90 91pont.
Tervek
A szuka tüzel. Legyenek kölykei, születik meg a döntés. Komoly keresgélés, kan kiválasztása, fedeztetés.  A várható ellés időpontjában, kiderült hogy a kölyökáldás elmarad.(2008. márc)
Ezután, első és egyetlen kiállításon felvezeti  R.CAC, Frank Hedtke, ADRK bírónál.
5 éves IPO 2-es vizsga 88 81 89 pont, erőlködés és megfeszített munka nélkül, a kutya képességeihez igazodva.(2008. ápr.) 

Sikerült neki?  -Igen.  
Miért?  
A kutya képességeihez, ösztönös adottságaihoz igazított cél és terv.  Elvégzett munka, de behatárolt idővel és pénzbefektetéssel. Nem mindenáron törekvés a versenyzésre, tenyész karrierre.  Eredménye, egy teljesen elégedett, büszke gazdi, egy vidám, felszabadult kutya.  Minden nehézségnél, tőlem, azaz a tenyésztőtől kapott segítséget, ami előre billentette a mérleget.
 
Második  kiképző
Gondos válogatás és utánajárás után, komoly pénzért Németországból hoz egy kant. (2001.02.) ADRK import, jó nevű , eredményes tenyészetből. Komoly versenyzői tervekkel felvértezve, a legújabb kiképzői tematikával lát neki.
Maga mellett tudhatja, az akkori idők legmenőbb kiképzőit. Minden szakmai segítséget megkap, és igénybe vesz. Időt, pénzt, fáradságot nem sajnálva menetel az úton. Telik múlik az idő. A szokásosnak mondható út.
Kutya felnevelése. Szakszerűen, tudatosan építve. Gyakorlattal hiszen 6-7. rottweilere volt már, tenyészti is fajtát. Kiállításon felvezeti, jó, kitűnő, nagyon jó minősítés, OMÉK díj.(2002.) Tenyészszemle=Győr =tenyészthető, HD+  forrás: a honlapja, ahol közzé teszi az eredményeket.

A kutya 4 évesen IPO 1-es vizsgát tesz. 79 84 88, (2005.05.), majd további két év gyakorlás és (2007.11.) 6,5 évesen IPO 2-vizsgát tesz. 99 82 93.

Majd 7 évesen FH verseny és vizsga, mely a VB válogató is volt egyben. (2008.03.) Sikeres, első hely 179 ponttal.

Sajnos sporttörténelmet nem sikerült írni, mint ahogyan az eredeti cél, a versenyzői karrier sem valósult meg.

Mi hiányzott?
– A segítség ?
– Nem.
– Az akarat?
– Nem!
Szerintem valami, amit úgy hívunk ösztönös képességek.
Az a sok „apró” képesség, amitől a kutya kiemelkedik az átlag kutyák sorából. Ehhez párosult az alap szakértelem hiánya, ami szintén meghatározó volt ebben a történetben.
Mi az alap szakértelem?
Felismerni a valódi kutyát, a született karaktert, képességeket és az alapján kiképezni a kutyát. Nem a kutyát kell megváltoztatni, de a kutyához kell igazítani a kiképzési módszert.
kiegészítés 2018. Meg lett a IPO 3-as vizsga is, és látható nyomkövető vizsgán való részvétel , 2009-ben.
Mi az összehasonlítás alapja ?
A dolog érdekessége, és amiért a két kutya összehasonlításra került, hogy mindketten ugyan abban az iskolában és ugyan azzal a segéddel készültek a vizsgáikra. (őrző-védő fázis) Ugyanazon iskola szervezésében lebonyolított vizsgán teljesítettek. 
A nyom és az engedelmes fázis tanítása, döntően a gazditól függ. Az őrző-védő, jó segítő nélkül nem sikerülhet. A segédnek látszólag ugyan arra kellett megtanítani a kutyát. Az őrző-védő gyakorlatok eredményes bemutatására.
A feladat mégsem volt azonos. Az elsőnél, a barátságos, emberszerető, fogát nem használó kutya picit agresszívvá tétele, hogy a fogása stabil és megtartott legyen. A második kutyánál, a magabiztosság, terhelhetőség fejlesztése volt a cél.
Első , nem profi kiképző, több esetben is szerepelt nyilvános versenyen, még ha BH szinten is. Majd „vakon” próbából, egyes szintű K99-es vizsgán indult, idegen pályán, idegen segéddel.
Második , profi kiképző, soha sehol, nyilvánosan, verseny keretében, a nyomkövető vizsga kivételével, nem mutatta be kutyája teljesítményét.  
Szóval?  
Lehet, hogy az ösztönös adottságok nagyobb szerepet játszanak, mint azt sokan igaznak gondolnak?  Ja, és attól, hogy ADRK, még lehet gyengébb alap adottságú akár őrző-védő fázisban is?  
Lehet.  Nem ezen múlik.  
Ide tartozó gondolat, hogy vajon a két kutya viszonylag azonos teljesítménnyel (vizsgák számával) milyen tenyész értéket képviselnek?
Erre a válasz, csak akkor tudnánk meg, ha mindkét kutya utódait megvizsgálhatnánk és értékelhetnénk. Hiszen az ösztönös adottságok öröklődnek, nem a tanított, fejlesztett képességek.  
A kannak vannak utódai. A szukának nem, így nincs mód ezt összehasonlítani.  
Mit hasonlíthatunk össze ?

Viszont van mód összehasonlítani, a két kutya szüleinek és testvéreinek teljesítményét.

A kan ősei, testvérei eredménye nyomon követhető, mert az ADRK tenyészkönyve erre módot nyújt. A kan utódai nem nyomon követhetőek, mert Magyarországon erre nincs mód és lehetőség. Csak annyi adatot láthatunk, amit a tenyésztő közzétesz. Vagy kitartó böngészéssel, véletlenszerűen láthatunk bármit, vagy semmit, mert sehol nem jelennek meg a kutyák.
A szuka ősei, testvérei nyomon követhetőek, de ez is csak a tenyésztőn múlik, mert nyilvánossá teheti a szülők, testvérek eredményeit, teljesítményét. Lásd a honlapunkon. Siroccó Tessa szüleit- apja Siroccó Konan-anyja Siroccó Gracie , Koxi .
A kan szülei munkavizsgásak.  A szukáé nem.
Kinek a teljesítménye jobb? A két kutya általános viselkedését szemlélve a szuka „nyerne”. A pontszámok alapján? Ott sem látványos a különbség. A két gazdi és a tenyésztő, nyilván a sajátját tartja „jobbnak”. Hiszen érzelmileg közelebb állnak a saját kutyájukhoz, ezért arra húz a szívük.  
A kívülálló kit fog jobbnak tartani?  
Lesz egy első benyomása, de végül: azt tartja majd jobbnak, amelyikről a nagyobb legendát hallja. Azaz a jobban „menedzselt” kutya benne lesz a köztudatban és évek múlva, mindenki, mint kiváló kutyára emlékszik. A “kiváló” teljesítmény igazolást nyer, a vizsga betűjelei által. Ugyan így van ez a kiállítási címekkel is. 
Így válik tenyésztési adattá
Ami egy kiváló kutya képét vetíti elénk! Homályos és hamis kép is lehet, de elismerésre méltó remek eredmény is.  Ezért lenne fontos, hogy a hiteles, kozmetikázatlan, tényszerű adatok nyilvánosságra kerülhessenek. Rosszindulatú minősítés, besorolás és kommentár nélkül, mint az ADRK tenyész könyvében. Kevesebb csalódás, rossz érzés venné körül a fajtatiszta kutyatenyésztés háza táját.
Azt gondolom, hogy a valódi kutyát kell látni, nem erőlködni, hogy egy ideál képnek megfeleltessük a kutyánkat.
Itthon az a szemlélet mérgezi a kutyások hangulatát, hogy emberek kizárólagos sikerélményre törekszenek, a másik kutyás leszólásával többnyire . 2008. 04.30. Kné Tünde

Kiegészítés 2017.

1.kép 2004. 2. kép 2005. 3. kép 2008.

Szeretnéd tudni a folytatást? 
Akivel csak összeakadt, aki „szakértőként „ véleményezte a kutyáját, mind azt erősítette, hogy egy forintot nem ér, nem igazi rottweiler. Klári persze szerette, imádta és maximálisan büszke volt rá.
Vele együtt mi is. 
Végül Tessa ivartalanítás műtéten esett át, ne legyen gond a tüzeléseknél. Tenyészteni nem akart, bár egy kísérletet tett, de Tessa üres maradt. Részben Tessa egészsége miatt volt a műtét, részben a környezete hatására, részben a másik kutya miatt.
Úgy alakult, hogy tudott venni egy kant, ADRK vezető tenyészetből. Phelps vom Schwaiger Wappen. Nagy reményekkel indult neki. Egészen a fog váltásig, amikor is a kutya keresztharapása betett a reményeknek picikét. A növekedés se haladt olyan ütemben, mint remélte volna, félő volt, hogy a standard méretet sem éri el a kutya.
Hatalmas csalódás és nehéz döntés várt Klárira, de nem csak a kutya miatt, az élet is közbeszólt. 2009. A kutya ajándékként jó gazdához került.  
Tessa 11 éves koráig élt szeretetben. Halála után nem lett másik kutya. Klári már nincs a kutyázás közelében, de talán nem véglegesen. Férjhez ment, boldog kismama most.