Vezető pozíció. Mitől lesz szófogadó, a gazda kívánságát leső kutya? Miként lehet elérni, hogy kutyánk végrehajtson dolgokat? Miért nem csinálja, pedig iskolába is járt ?
Az egyszerű és rövid válasszal kezdem.
Azért, mert a kutya nem automata, nem számítógép amibe ha betápláltunk néhány adatot, bekapcsolva működik. Ráadásul bárki kezében és azonnal készségesen! Azt ugye mindenki tudja, hogy a beszélni meg kell tanulni gyerekként, azt is, hogy az anyanyelven kívül más nyelven is lehet. A kutya, pláne a kölyök kutya, új családba kerülve rögtön egy idegen nyelvet tanul, hiszen csak kutyanyelven ért anyanyelvi szinten. Bizony pont úgy jár, mint mi, ha idegen nyelvű családhoz kerülnénk váratlanul. Nehezen igazodnánk el mi is, bár a testjelek, a tárgyak, az étel, ital látványa azért ismerős lenne és próbálkozással rájönnék vajon mit is mondanak nekünk, azokkal a szavakkal ami, mint a folyam ömlik a vendéklátónk szájából. A kutya nem beszél, önállóan nem képes szavakat tanulni sem, de mi segíthetünk neki.
Első lépésben a napi élethelyzetekre, majd magasabb szinten a vizsga szerinti feladatok kötelezően, elvárt szavakra TANÍTHATJUK. Mielőtt ennek nekiállnák, nekünk kell tanulni arról hogyan tanul a kutya! részletesen a linken a kép alatt
Milyen időtartam a kiképzés?
Egy éves kortól, felnőtt koráig, azaz kettő és fél éves koráig tart a kiképzés, utána egy minden helyzetben jól működő, irányítható kutyánk lesz. Persze ehhez napi rendszerességgel gyakorolni kell. Amikor a hét egy napján gyakorlunk és a másik napokon csak kényeztetjük, pont a tanultak ellen kondicionáljuk, tulajdonképpen félre neveljük a kutyánkat. Akkor biztosan nem leszünk eredményesek a kiképzésben sem!
Minek az nekem kérdezik sokan. Én csak azt szeretném, hogy szófogadó legyen.
Csakhogy mitől lesz szófogadó, a gazda kívánságát teljesítő kutya? A felállított szabályoktól, azok következetes betartatásától! Amit céltudatos neveléssel és alap kiképzéssel érhetünk el. Miért történik ez egy éves kor alatt, holott régen azt mondták, hogy hagyjuk meg a kölyök gyerekkorát, ne siessünk a kiképzéssel. Oka a szemléletváltás, a pozitív megerősítéssel való tanulás kölyök korban,(is) mint gyerekeknél a játékos fejlesztő játékok.
Erre alapozva az egy éves korban folytatott komoly munka nem nulláról épül fel! A kutya fejlődési fázisa szerint ez a fiatal felnőtt kor, ekkortól érett meg a nagyobb terhelésre, önállósodása is egyre erősebb, ami elhúzódik egészen a felnőtt korig . 2-3 éves korára lesz kész, felnőtt kutya!
Mi történik, ha hosszú hónapokig nem tréningezünk?
Megalapoztuk, megtanítottuk, a kutya nem felejti el a tanultakat, de hosszabb kihagyás, gyakorlás, tréning nélkül bizony ki alszik a tanult elem. Jelentőségét veszti a kutya számára a precíz végrehajtás. Lazák, felületesek vagyunk, a kutyának úgy is jó lesz, de utána ne őt okoljuk, hogy neveletlen lett, nem pattan első szóra! Ráadásul, ha még meg sem tanítottuk semmire, miként is lehetnének elvárásaink!? 2-3-4-5-10-szer jól sikerül, az még nem megtanulás!
Ezt meg is mutatja a kutya nekünk, azokban a szituációkban, amikor hatástalanok vagyunk.
A kutya számára a tanulás nagy hatású, pozitív illetve negatív ingerek összekapcsolását jelenti bizonyos helyzetekkel, tárgyakkal, helyszínekkel, személyekkel kapcsolatban. Nem azzal kell és fekszik, hogy szándékosan fejünkre nőjön! Pláne nem uralkodni akar felettünk! Az otthoni környezetben jól működő kutya, nem teljesíti idegen helyen ugyan azt, mint otthon, ha nincs szocializálva, megismertetve a változó és nagy hatású inger környezettel, idegen emberekhez.
Ide tartozó gondolat, hogy otthon is fegyelmezzük a kutyákat, hiszen meghatározott rend szerint élnek.
Vársz, ül, gyere, helyedre, nem, fújj rossz, fejezd be! Mind megtanult szavak, amik irányítják őket, naponta többször elhangzik! Így pontosan ismerik a jelentését, ha nem szófolyamot használ az ellágyult gazdi. Azonnal, egy szóra, gyorsan, vonakodás nélkül reagálva tudnak teljesíteni. Viszont ez otthon maximum 5-6 szó, a többit ellesi a kutya a napi ritmusból. Miért fontos ez? Például azért, mert a rottweiler tenyész szemlén nem csak az őrző-védő képességet vizsgálják, hanem a kutya összbenyomását, viselkedését, jellemképét, munkára való alkalmasságát, szociális viselkedését és a társadalomba való beilleszthetőségét.
Az őrző-védő fajtáknál természetes volt régen, hogy a kutyáját irányítani, vezetni képes gazda, lehet csak jó nevelő. Evidens volt, kiképzés alap tézise, hogy a gazda vezet a kutya meg követ!
Egy eset kivétel ez alól, amikor őrző-védő -harci helyzet van!
Akkor a kutyának önállóan is tudni kell működni, de abban az esetben szintén kötelező, hogy a gazda irányítása alatt maradjon! Van egy keret, amit nem léphet át! Tehát a vizsgarend szerinti engedelmes gyakorlatok, kivétel nélkül alárendelő feladatok. Tanítása, végrehajtásának pontos kivitelezése, mind a vezető pozíciónkat erősíti meg. Azt közvetíti a kutyának, hogy mi erősek, céltudatos emberek vagyunk, neki muszáj úgy működni, ahogyan mi elvárjuk tőle.
Gyakorlott kutyások kölyök kortól a majdani célt szem előtt tartva nevelik, játékosan képzik a kutyát. A napi életben is szavakkal irányítják, a vizsgán előforduló gyakorlatok mentén haladnak.