Rottweiler, hirek, érdekességek, kutyáink
Mottó:
“A kutyával való foglalkozásnál is csak annak a kutyavezetőnek lehet eredménye, aki pontosan tudja mikor, hol, hogyan és miért kell cselekednie. Ezért vezet az út az eredményes kiképzéshez és vezetéshez a kutyánál, a következő téziseken keresztül.
Először is egy teoretikus elméleti alapot kell kidolgozni. Ezt rendezze magában a nevelés folyamán és ezek után meg kezdheti a kutya kiképzésének felépítését.” Fridrich Herr Menschel NSZK kiképzési ff.
Mivel mi munkakutyát tenyésztettünk, kerestük a lehetőséget, hogy a lehető legkisebb csalódás érjen bennünket, amikor pályára lépünk. Rendszeresen kutyaiskolába jártunk, kitűzött célunk volt a kutyákkal. Ehhez tanítani, kiképezni kellett őket. Ami akkor is így volt, van, ha a cél nem a nemzetközi porond. Nem versenyzés, nem magasztosan megfogalmazott célok lebegnek a szemünk előtt. A napi élet, a kutyaiskola , ahol a kutyának mások előtt is megfelelnie kell, legalább ilyen fontos terület! Nem csak ahogy esik úgy puffan módon várjuk el a feladat végrehajtást, de magabiztosan, jó kedvűen, görcsölés nélkül, meggyőző teljesítményt mutatva dolgozzon a kutya. Olyan teljesítményt lássunk, ami elismerést vált ki, nem okoz csalódást.
Legalább ilyen fontos, hogy tenyész rendezvényen bátran és büszkeséggel felvezethető legyen. Ott “alkalmas” minősítést kapjon és ehhez ne kelljen a “fél világot” meggyőzni, hogy ismerjék el a kutya teljesítményét. Megérdemelten, tiszta lelkiismerettel büszkének lenni rá, az a hab a tortán, szinesíti a hétköznapokat.
Egy kutya se működik gombnyomásra, hibátlanul. A kutyának meg kell tanulni, nem tudja magától! A kerti kutya, az emberek fejében egyenlő “van kutyám, hogy őrizze a házat”. Tud, mindent magától vélik sokan, sőt egyenesen elvárás a kutyától, hogy “jól” viselkedjen.
Liluval öröm a séta, nagyobb területek bejárása nem maradhat el. Sétálunk, Lilu szimatol én nézelődöm , majd jön a “közös akció”. Ami nem más, mint örömet adó feladat mindkettőnknek. Nekem kitalálni, neki jól teljesíteni , majd együtt örülni. Videóra vettem
Kicsi kényszer, az aktív , nem tud nyugton lenni kutyákhoz. Ha nem tud hibázni, korrigálni sem kell, pláne nem kell büntetni! A póráz a biztonsági öv, a lábam a csatja , de hívhatjuk biztosító kötélnek is. Bevezető rész gyakorlat, hogy
Cintarella és a létra. Cintarellával az első gyakorlásoknál a legalsó lépcsőfokra lépéssel akadtunk el. Egy deszka palló meghozta a megoldást. A harmadik, majd második lépcsőfoktól már simán ment a létra neki is. A legnehezebb feladat számomra , Cintarellát rávenni arra
Lilu és a létra Ami Dezsinek sikerült fél óra alatt, az Lilunak nem ment, sehogy se sikerült megbirkózni a feladattal. Még szoptatott, a kölykökkel volt elfoglalva ezért nem erőltettem a dolgot. Aztán amikor az utolsó kölyköt is elvitték, próbálkoztam vele
Elmesélek egy történetet, hogy jobban megértsd, hogy én mire gondolok ébredező védő ösztön témában. Az én autómban van egy szállító boksz, ami nem zárt, fém” ketrec”. Abban utaznak a kutyák , viszem magammal Dezsit is rendszeresen. Nyugodtan, minden izgalom nélkül
Egy egyszerűnek látszó feladat ITT , hogy a kutya felmegy a létra lépcsőfokain és a fellépőn átbújva, lejön a másik oldalon. Sose jutott volna eszembe kipróbálni, ha nem látom Dalma videóján. Láttam, majd arra gondoltam vajon némi módosítással sikerülne e? Létra van, kutya
1. Autózás után, séta a mezőn. Tanultunk akadályt ugrani, helyben maradni, aztán séta tovább. Végig szabadon, egy rövid szakaszon, pórázon, ahol a repülő modellezők mellett haladtunk el. Nem volt feszes menetelés, csak laza pórázon, izgalom nélküli haladás, meg meg nézve
Az ember szerepe az őrző-védő munka során, nem elhanyagolható. Saját példán át mutatom be, videó felvételek, emlékek segítségével. Első példa előtt egy viszonylag friss fotó. 2011. Legyen itt az első példa. 1989-ből. Siroccó Gigi. Erős egyéniségű, domináns kan, aki nagyon
Motiváció, labda, formagyakorlatok Dezsi. Halmozott hibák, rossz tréning elképzelés. Az írásaim zömét kutyagazdik inspirálják, akik elakadnak valahol, vagy magyarázatot adnak arra a beszélgetésben, hogy valamit, miért nem úgy csinálnak , ahogy a tanácsban elhangzik. Én tudom hol rontjuk el, akár