A fogd, hozd, tartod, vezényszavak

Tudatosan tanítom pici kortól, a “labdás” apport játékoknál ezeket a szavakat, így azt már ismerte Lilu, amikor a szabályos apport gyakorlatra helyeztük a hangsúlyt és apportfát vettem elő. Először sík talajon tanultuk meg a behozást, majd ugyan ezt akadályon át, oda vissza ugrással.  Nem használtam kényszert, még nyakörv sem volt rajta a gyakorlásokkor. Klikker, apportfa és elhatározás voltak a kellékeim. Elkapással kezdtem. Amint egy picit megemelte, vagy csak szájába vette az apportfát klikkeltem, megerősítettem a kívánt viselkedést.

Az IPO vizsgarend szerinti apport gyakorlatok leírásában ott a tanítási cél.

Nagyon precíz formai végrehajtást követel meg. Az ember hajlamos a kiképzés kezdetén már elvárni a kutyától, hogy úgy hajtsa végre, hiszen az iskolán, a bemutató videókon már a kész munka látható és az embernek az az a képzete támad, hogy a kutya ezt magától is így tudja.

Pedig nem!   Bizony hamar elkedvetlenedik az ember, ha nem sikerül elsőre, vagy a kezdeti sikerek után, visszaesést tapasztal. Kényelmesen azt gondolja, hogy ez neki úgyse fog menni. Lemondóan legyint, sikerül, ahogy sikerül. Amikor nem sikerül, ki is jelenti, hogy az ő kutyája nem is apportos, nem szereti az apportfát.

Mi rottweileres gazdik, hamar mentséget találunk szeretett kutyánk hiányosságaira, mert ezer másik szerethető tulajdonsága van. Így, ha magától nem tanulja meg a kutya, ritkán kényszerítjük. Itt nem a fizikai kényszerre gondolok elsősorban, de a kitartó gyakorlásra, az elhatározásra, hogy valóban megtanítjuk az apport gyakorlatokat!

Fizikailag sem egyszerű kényszeríteni egy nagy, erős, dominanciára hajlamos rottweilert, ezért én sem így próbálkoztam, annak idején Úzóval sem, így Lilu – nál sem volt gondom a helyes arány megtalálásával. Mert kényszer nélkül nem megy, DE A KÉNYSZER NEM EGYENLŐ AZ ERŐSZAKKAL!

Időnként próbára tette a türelmemet, amikor nem volt kedve az apporthoz. Mivel nem volt fontos határidőre, meg mindenáron elkészülni, volt idő a kísérletezésre, csak a közös tevékenységért gyakorolni, a magunk örömére, így ha nagyon nem ment abbahagytuk és másnap folytattuk. Amikor itthon már ment, más helyszíneken is gyakoroltunk. Megtanulta!




Lilu apport