“Marad” tanítása Dezsinek. Bevezető rész gyakorlat , hogy megértse a szabályt. Fekszik , amiből nem kelhet fel kedve és hangulata szerint. 

A tanítás sokadik változata 

Természetesen a gyakorlás előtt, sétáltunk egy nagyot. Megálltunk a tisztásnál, felállítottam a fényképezőgépet. Dezsi pórázon. Az én pórázom másfél méteres, mert ez több mindenhez jó. Ez a pórázhosszúság az, ami lehetővé teszi, hogy ne azonnal feszítsem, húzzam vissza a kutyát, mert ő sokkal nagyobbat lép, mint én, és bizony lendületesebb is alapból. Ezzel akár ki is köthetem egy rövid időre… stb

Alapállásból kezdünk gyakorolni.

Amikor felvettük a szabályos alapállást, azaz kigabalyodtam a pórázból, Dezsi szabályosan, figyelmesen ül, kapja a dicséretet (klikk). Most jön a helyben maradás gyakorlat elkezdése. A kezdők kedvedért van a falat és mutogatok is. Ő már csak szóra is le tudna feküdni, de ugye most az alapoktól akarom bemutatni, hogyan használjuk a lábunkat és a pórázt, hogy helyben tartsuk a kutyát.
Kezemben a póráz és a nyakörvnél, a póráz tövében lépek rá, azzal akadályozom meg, ha fel akarna állni, el akarna mozdulni onnan. Kicsi kényszer, az aktív , nem tud nyugton lenni  kutyákhoz. Ha nem tud hibázni, korrigálni sem kell, pláne nem kell büntetni! 

A fekvését megerősítem a lába közé tett falattal és klikk hanggal is. 

Lábam marad a pórázon és ide oda mozgok, de a vezényszóval „fekszik”, értésére adom, mit várok továbbra is tőle! Mivel nem mozdul, jutalmazom klikk+ falat. 0:54 környékén mutatom, hogy lábam a pórázon és mivel a kezemben van, továbbra is használhatom a pórázt, ha fizikai kényszerre is szükség lenne. Bizony, ha fel akarna állni Dezsi, esélyem se lenne lent tartani, de így, hogy teljes testsúllyal rá terhelhetem magam + szükség esetén a pórázt felfele húznám, elég erőt tudnék kifejteni, hogy ne hibázhasson a kutya . Amikor egy pillanat alatt feláll, én már csak mennék az események után, egy rossz dolgot kellene helyrehoznom, ahelyett, hogy a jót tanítanám neki.
Itt a videón, nincs semmilyen elvonó inger, de ha megjelenne egy ember, vagy egy kutya, bizony Dezsi is felpattanna azonnal, hiszen négy lábon állva természetes neki ismerkedni.
Sem a buszon, sem a vonaton, meg még számtalan helyen nem praktikus a felpattanós, ösztönös kutyaismerkedés.  Ezért is tanítjuk a helyben maradást! Akkor vezényszóra a kívánt pozícióban tudjuk tartani. Addig ott kell maradnia, amíg a feloldó másik vezényszót meg nem kapja.

Fiatal kutyánál, azért nem hívjuk el a helyben maradásból, mert még nem stabil, nem megtanult a helyben maradás.  Az állandó elhívogatással nem is lenne megbízhatóan végrehajtott soha.  

Nézd ! 3:13-nál fekszik vezényszóval erősítettem meg a pozíciót, hogy ne jöjjön utánam és leléptem a pórázról. A cél az lett volna, hogy Dezsi ott maradjon. DE! Belegabalyodtam ismét a pórázba és meghúztam a lábammal azt! Na, ná hogy eljött Dezsi!
Nem ő hibázott, hanem én és már hiába mondogattam a fekszik vezényszót. Ugyan lefeküdt tessék- lássék módon, de mivel nem olyan formában szerettem volna , korrigálnom kellett. 

OTT MÁR Dezsi a maga szelíd módján megmutatta, hogy ő másként szeretné folytatni, és keresztbe feküdt elém! Én meg ráhagytam, ahogyan a kezdő gazdik rendre tenni szokták! Mindegy is, akár így is feküdhet, gondoltam én.

Jó ez ? 

Ilyen ráhagyom, mert úgy is jó lesz, feladat végrehajtást majd a vizsgaszintű kiképzésnél el kell felejteni, de a vonatozáshoz mindegy, akár eldőlve is aludhat, ha úgy van kedve. Ha azt szeretnéd, hogy elaludjon, ne nyüzsögjön, kevés ingert kell adni neki!  Falatot eltenni, nem hozzászólni, nem kalimpálni a kezeddel, csak ritkán klikkelni egyet (falat hozzáadás nélkül) Lábbal „leszögezve” a pórázt lent tartani végig megoldható az úton és nem szökdécsel, meg zizeg a kutya. Egyszer csak feladja és elpihen. 

Nem teszel rosszat vele, ha fegyelemre, önuralomra szoktatod, sőt jó lesz neki. Sokkal több helyre viheted magaddal. Amit kölyök korban megtanul, később se felejti el.

Még több helyben maradás ITT, a sorban ez az ötödik