Előzményként leírom, hogy az ajándék miként válik jelentős szemlélet változás eszközévé. Fontos kérdés, hogy miért éppen Willi Faussner szemlélete erősített meg bármiben is. Bevezetésként egy fotó, amelyik mindig előhozza az emlékeket.
1988-ban Klubgyőztes kan Gary von Grüntenblick
Rottweilerbe mentünk Klub kiállításra 1988.
Nem az egyik vagy a másik, a kettő együtt!
Egy úton már elindultunk
Na, nem a csodára vártam, de tettem érte
Elgondolkoztató eseményeken át vezetett az út
Egy ajándék könyv
A tenyésztés révén
Miért térünk mindig vissza a múltba? De unalmas ! Mindig csak az ősrégi dolgokról beszél, szüntelenül visszatérünk ide, kit érdekel ez? Most más van, most kell megmutatni és oda állni!
Igaz, de amit a kezdő nem tud
Az, az, hogy ilyen körforgásban zajlik a kutyás világ. Minden kezdővel, aki felfedezi magának hogy létezik tenyésztés, munkakutyázás, szervezeti élet, meg kell vívni a napi csatát. Neki a jelen a valóság, az a mértékadó. Ő azt hiszi el amit lát, ő most lelkes és a ” MA ” igazát tartja helyesnek.
Pedig nem jó, a tenyésztés számára
Értékek
Itt jön képbe az ajándék. Hosszú bevezető után meg is mutatom a fotóját.
Szemben az itthoni szokásjoggal
Ami nem más, mint csupa gáncsoskodóval megáldott klubélet . Csak a szépre , jóra akarok emlékezni, a sok gáncsoskodó, pletykáló, új és régi generációs kutyásokat, klub életet , oly sokszor leírtam és bemutattam, hogy ez is unalmas lehet. Talán az írások nem adják vissza azt a sok küzdelmet, amit a rosszindulatú ostobasággal kellett harcolni eközben. Erről dokumentumokat is feltettem a képtáramba , meg a korabeli újságokban megjelent írások is erről szóltak, sok évvel ezelőtt! Hiszen egyértelművé vált, hogy nagyon rossz irányba halad a rottweiler tenyésztés és a szervezeti élet is.
Már nem dicsérték a fajtát
Ők határozták meg a jövőt
Makacsul ragaszkodott mindenki a saját elképzeléséhez. Olyan szakmai érvek hangzottak el, hogy: sötét szem, sötét pigment a nyerő, nagy fej kell, nem jó a hátvonala, nyert a kiállításon, ez a menő most , ettől lehet kölyköt eladni, “Gödöllőn készült röntgene van, “Mezősi”, “Mihalik” röntgene van. MÁRK Ztp-je van, német bírónál nyert, multi kitűnő, multi champion , év kutyája stb-stb. Ennyi fantasztikusan eredményes kutya volt és a rottweiler népszerűsége mégis zuhanó repülésbe ment át.
Akkor még küzdöttem ellene, mert sehogy se akartam elfogadni a hibás utat. Mindig és újból nekirugaszkodtam, hogy szakmai érvekkel alátámasztva meggyőzzem a régieket a kezdőket. Győző is ezt tette a saját stílusában.
De, nem és nem!
Akkor még rá lehetett fogni a szaporítókra, az olasz kereskedőknek termelők hadára a minőségromlást. Mára már ez is megszűnt, NINCS KIRE FOGNI! Bizony az elmúlt húsz év “elképzeléseinek” lenyomata a mai rottweiler állomány.
Ami rossz hír
Megszűnt a frissítés lehetősége, mert az ADRK berkeiben is megszűnt. Nem én találtam ki, komoly szakemberek mondják , akik benne voltak, benne éltek a rendszerben. Az egy dolog, hogy mi látjuk nagyon régen, hiszen a felvezetett, ma sztárolt kutyák mindent “elmesélnek”.
Formájuk, munkájuk árulkodó.
Tudom hihetetlen , de én látom , értem mi történik a pályán és a kiállításon. Nem csak elgondolom és szerintem így lehet, de tanultam sokat. Igényem volt rá, tudni akartam. Szerettem volna szakszerűen és nem csak érzelmekkel értékelni a kutyát.
Természetesen nagyon sokan vannak, akiknek ez az új formájú, viselkedésű rottweiler tetszik.
Szeretik, elégedettek vele
A világ a bájos, könnyen kezelhető, természetes őrző-védő képességet nem mutató kutyákat szereti, és ehhez remek ideológiát lehet találni. Kényelmes is, nem kell megtanulni egy karakteres, erős kutya vezetését. A ,” hű, ez aztán veszélyes kutya, mert rottweiler” legendája bőségesen elegendő. Nem kell bíbelődni , azzal sem, hogy hogyan oldjuk meg a napi sétáltatást , ebben a leszűkült városi létben, ahol az emberek továbbra sem tudják, hogyan kell közelíteni egy kutyához.
Mert a legszomorúbb, hogy ma is ugyan azokkal a laikus kérdésekkel, vélekedésekkel kell megküzdeni, mint 40 éve!
Mintha megállt volna az idő !
A kutyáról is keveset tudnak az emberek, de a rottweilerről határozottan tudják, hogy az veszélyes fajta ! Olyan ember is adja tovább , akinek hirtelen az sem jutott eszébe, hogy hogyan néz ki a fajta, amikor visszakérdeztem!
Ma már nem küzdök, nem is fontos, másnak milyen kutyája van.
A magaménak örülök, arra továbbra is büszke vagyok. Senki visszaigazolása nem kell, hogy ő is szépnek és jónak lássa. Aki megtapasztalja, az tudja, hogy okosak, szépek és tudják a dolgukat.