Tenyésztő szervezet átalakulása

Várom a kérdésekre a választ, miért ez vagy az a döntés születik, mi lesz a MEOE sorsa, azaz hogyan tovább?  Ezt fogalmaztam meg, amikor az állam beavatkozott és hatalmi szóval kijelölte az Elismert Tenyésztő szervezeteket, végérvényesen és visszavonhatatlanul, kötelező jelleggel. 15 éves csiki-csukit szándékozott lezárni ezzel.  Nagy találgatások indultak el, én is megfogalmaztam néhány dolgot. Ez az egyik.

Gondolkoztam hogyan tovább? 

Majd eszembe jutott, hogy ki is tudna erre érdemben válaszolni? Hiszen a jól értesült pletyka nem járható út. Függőben levő ügyet sem praktikus óhajok szintjén tovább adni. Az is vicces lenne, ha a MEOE elnöknek mindenkivel egyenként kellene beszélni, hogy megnyugtassa, elmondja, ki mit tegyen.

Én magam a jogszabályokat elolvastam, értem, látom az ellentmondást, a buktatókat is. Nem vagyok döntési helyzetben és tulajdonképpen a véleményemre se kíváncsi senki. Így csak elmélkedem, hogyan juthatnának az emberek közös nevezőre ?

Nagyon régen úgy működött, hogy megvoltak azok a MEOE-es kis közösségek, ahol a “napi” dolgokat meg lehetett beszélni, ki lehetett alakítani egyfajta álláspontot. Meghatározni egy irányt. Utána, a vezetőknek, a küldötteknek, volt a feladata, hogy képviseljék az érdekeinket. Azaz, tájékoztassák, a megfelelő szintű döntéshozó testületet, a tagok gondjairól, kéréseiről, határozott véleményükről.

Visszafele a határozatok, a kötelező érvényű változtatások megbeszélésre, szavazásra, leírásra kerültek, majd azt helyi szervezetek, kutyaiskolák elnökei és a küldöttek továbbították a tagok felé. Amikor a közgyűlés határozatot hozott, az onnan tovább érvényben volt és nem volt kibúvó. (ó én naiv, aki hit is ebben) Ez az út lassú és körülményes lett, amikor hatalmas taglétszámmal kellett volna mindent megbeszélni.

A demokrácia drága és időigényes dolog. Arra nem volt pénz, hogy mindenki értesüljön a lényeges dolgokról írásban és idő sem, hogy arról érdemben elmondhassa a véleményét. Nem mentek klubnapokra a kutyások, közgyűlésre sem, na meg nem is igen érdekelte őket mi miért és hogyan működik. Működjön és ő lehessen elégedett!  Fizet, és magas színvonalon szolgálják ki!  Kiállításokon, kutyaiskolákon.

Szép lassan aztán át is alakult a MEOE, ebtenyésztők közösségéből, szolgáltató, kiszolgáló szervezetté vált. Minden döntés először a vezetőség és elnökök, majd később csak az elnökök kezébe került. A tagoknak nem is maradt más dolga, mint fizetni a tagdíjat, járni kiállításokra és egyéb rendezvényekre. A tag gond nélkül tenyészthetett, vagy szaporíthatott, igazából senki nem mondta neki miért, merre haladjon, miért is lenne jobb az egyik vagy a másik.  Ezzel a többség elégedett is volt és elégedett most is!

Csak azok nem voltak elégedettek, akik némileg csalódtak, vagy komolyan belemerültek a tenyésztésbe. Ők hosszú éveket, évtizedeket töltenek el, folyamatosan a kutyás életben, már nagyobb rálátással vannak a dolgokra. Látják az összefüggéseket, anomáliákat a változó viszonyokat is. Hangot is adnak ennek, időnként szakmai változást szeretnének. Süket fülekre találnak többnyire, vagy fals dolgok fogalmazódnak meg, mire minden szinten végig megy egy jogos igény a szakmai változtatásra.

Valójában akkor van mozgolódás és felzúdulás, ha veszélyeztetve látja a többség, az eddigi megszokott rutint.  Addig mindenki távol tartja magát a „politikától”, mert ő kutyázni szeretne. A többség, az elégedetlenségét kifejezi, de mindig mástól várja a megoldást. Ki morális, ki anyagi megfontolásból. Valaki mondja már meg hogyan is járhatok én a legjobban! –foglalhatjuk össze kicsit viccesen.

Önző módon csak a saját, napi érdek a legfontosabb. A bíró adja a győztességeket, a bíró adja a tenyészthető minősítést, a bíró adja a vizsgákat, a kiképző adja a tudását és képezze ki a kutyámat, a MEOE adja a törzskönyvezés szolgáltatását, a többi az én dolgom! – valahogy ilyen formában képzeli mindenki.

Mi is marad az egyszeri ember feladata így?  Bezsebelni az elismerést és a pénzt! Kinek-kinek tehetsége szerint, sokat vagy keveset. Hiszen a fedeztetés, a kölyök eladás a mozgatórugó. Miért van az, hogy a legtehetségtelenebb a legirigyebb? Miért a legbutábbnak van a legnagyobb hangja? Miért ők irányítanak? Költői kérdések, ismerve, látva az évtizedek óta tevékenykedők, irányító pozícióra törők tevékenységét. 2013.06. 3. Kné Tünde

2018. Megjegyzés : Három évet agonizált az új rendszer, azután az állam kiszállt. Rájött az állami apparátus, hogy bizony ebben se dicsőség, se pénz sincs. Visszakerült ismét a civil szférába a kutyatenyésztés, megszűnt a gazdasági köztenyésztésre vonatkozó kötelező állami felügyelet.

 

Hogyan tovább MEOE ?