Új megvilágításban a küllem és a háziasítás összefüggése. Mi köze van ennek a rottweilerekhez? A rottweiler fajta küllemének, viselkedésének, természetének jelentős változása gondolkoztatott el. Így láttam meg az összefüggést, a fajtában számomra nem örömteli változások és a genetikai hatás között. Mielőtt erről szóló írást olvasnánk, egy kutatóról és kísérletéről kell szót ejteni.
Beljajev rókái. A “domesztikált elit”
Beljajev orosz tudós volt, aki az 1950-es években az állatok háziasításának genetikáját kutatta egy novoszibirszki kutatóállomáson. Kísérletének alanyai ezüstrókák voltak. A vörös róka (Vulpes vulpes) természetben is előforduló szín változatának prémes állat farmokon tenyésztett, de a szó szoros értelmében nem háziasított egyedei. Vagyis a kutyához genetikailag valamennyi egyéb domesztikált fajnál közelebb álló állatok.
Mire volt kíváncsi ?
A kutató a szelídség öröklődésére volt kíváncsi, illetve arra, hogy miként függ ez össze az állatok küllemével.
Kísérleti állatai közül az orosz kutató szigorú szempontok szerint választotta ki továbbtenyésztésre azokat, amelyek az emberrel szemben a legszelídebb, legbarátságosabb viselkedést mutatták.
Ez lett az úgynevezett “domesztikált elit”.
Az állatokat nem tanította, idomította, mert nem a tanult, hanem kizárólag az öröklött tulajdonságok érdekelték. Abból kiindulva, hogy szinte minden háziasított emlős fajnál megfigyelhető küllemi sajátosság a lelógó fül, a fehérrel tarkázott bunda és a kunkorodó farok. Beljajev feltételezte, hogy ezek a tulajdonságok egyre nagyobb arányban fognak megjelenni a szelíd állományban, annak ellenére, hogy nem küllemre, csak a szelídségre szelektálják őket.
Új megvilágításban a küllem és a háziasítás összefüggései Mirse Áron 2010. kutya.hu
Csillag a homlokon
A tizedik generációra a megszületett utódok 18 százaléka volt a “domesztikált elitbe” sorolható. Az ember elől nem menekültek, keresték a kapcsolatot a gondozókkal, a kezüket nyaldosták, mint a kutyák. A huszadik generációra ez az arány 35%-ra emelkedett. Beljajev halála után (1985) a kísérletet munkatársa, Ljudmila Trut folytatta. Az eredeti állomány leszármazottai ma 70-80%-ban megfelelnek a szelídségi teszt követelményeinek. Ami pedig Beljajev sejtését illeti, az tökéletesen beigazolódott: mind a lelógó (bicsakló) fül, mint a kunkorodó farok, mind pedig a foltos bunda (elsősorban a homlokon látható fehér “csillag”) megjelent az állományban.
Hogyan lett
http://kutyakutatas.blogspot.hu/2014/10/hogyan-lett-az-osi-farkasbol-kutya.html
Már régóta foglalkoztatja a kutatókat, milyen gének változása áll a háziasítás háttérben, de leggyakrabban csak egy-egy tulajdonságra koncentráltak. Egy új elmélet szerint azonban érdemesebb csak azokra a génekre összpontosítani, amelyek az embrionális gerincvelő feletti velőléc fejlődését, az onnan eredő sejtek vándorlását szabályozzák.
A velőléc sejtjeiből az embrió fejlődésekor a koponya egyes részei, fogak, fül, idegek, mellékvese és a szőrzet színezetét adó pigment sejtek képződnek. A háziasítás során a továbbtenyésztésre kiválasztott szelídebb állatok valószínűleg enyhe velőléc-rendellenességet hordoztak, ami többek között kisebb vagy rosszabbul működő mellékvesével járt.
Emiatt a vad ősökhöz képest kevésbé reagáltak veszélyhelyzetekre, például az ember jelenlétére, illetve hosszabbá vált a szocializációs periódusuk. Így több idejük maradt megtanulni, hogy az embertől nem érdemes félni. A velőléc rendellenessége miatt melléktermékként a szelídebb állatoknak kisebb az állkapcsa, a fogai, helyenként elégtelenül működnek a pigment sejtjei, a fül porcsejtjei.
Mi volt a meglepetés ?
A kutya háziasításakor tehát eleinte az emberek szándékától függetlenül, a viselkedés megváltozásával összefüggően alakultak ki a lógó fülű, foltos színű, kunkorodó farkú, rövid orrú példányok.
Mi köze van ennek a rottweilerekhez?
A rottweiler fajta küllemének, viselkedésének, természetének jelentős változása gondolkoztatott el. Így láttam meg az összefüggést, a fajtában számomra nem örömteli változások és a genetikai hatás között. Küllemhez köthető >>lelógó fül, kunkorodó farok, elégtelenül működő fül porcsejtjei …és ki tudja még mi minden.