Szép kutyát tenyészteni hogyan lehet? A jó rottweiler szép is? Elég a szépeket összepárosítani és az automatikusan jó természetű rottweiler is? Miért vonza a kiállítások világa az embereket? Miért az első dicsérő szó, a “de szép, de gyönyörű” ? Ezzel szemben a kutya természete, viselkedése miért nem érdemel legalább ekkora figyelmet? Hogyan alakult ki, hogy a kiállítási címszerzés, a győzelem lett a legfontosabb?  Régen másként volt? Megbecsülték a jó, de kevésbé szép kutyákat?  Nyolc  kérdéssel indul az írás, ezekre próbálok választ adni  az elmúlt évtizedekre visszaemlékezve. Régen se volt másként, bizony a szépség volt a legfontosabb értékmérő. Amiben más volt régen, hogy abban a közegben nem volt egyszerű helytállni a nagy létszám és konkurencia miatt. A kiállítások mezőnye 30-40-50 vagy még több kutya volt , például egy Európa kiállításon 1993-ban csak a fiatal osztályban 80 szuka volt a nevezési létszám! 

Mi az ami változást hozott?

Nem volt ez más, mint az emberi tényező. Kezdetben csak a szervezet vezetői, de később maguk a kiállítók is megtanulták a rutint, kitapasztalták, hogy a bíró személyének megválasztása kiszámíthatóbbá teszi a végső eredményt. Így a címszerzés tervezhető lett. Ugyan a címek mögött nincs hibátlan, mindenben kiváló kutya, de azért egy alap szintnek meg kell felelni, hiszen a szakmai minimum nem elfogult laikus vélekedés. Ezt a minimumot nem nehéz megtanulni, így elkezdődött az össznépi játszadozás. Ki hívja meg a bírót és miért pont azt! A tenyésztői érdekcsoportok szövetkeztek egymással és az ő érdekeltségük mentén alakult a klubélet.

A másik területen, munkában címet szerezni sokkal bonyolultabb, mert ott a saját kiképzői tudás elengedhetetlen. Ráadásul a munka képességnél, használhatóságnál mutatkozó hiányok csak lassan tűnnek fel. Egy vizsgaszint 70% -os igazolása már elég bizonyíték a jó képességekre. Ehhez kapcsolódik még, hogy  a belső értékek örökölhetősége nem feltérképezett, bár folytak kutatások itt is, de azok kevés publikációt kaptak.

Plusz hátrány, hogy  kezdő tenyésztőként, az embereket egyáltalán nem érdekli a tudományos háttér

Az emberek természetes módon elhatározzák a tenyésztést alapból elhiszik, hogy jót fognak tenyészteni, mert kiváló kutyákat tesznek össze. Persze mindenkinek más a motivációja mikor belefog a tenyésztésbe, de senki nem tervez hibás kutyákat, sokkal inkább egy alomnyi “igéretet”, mellé pénzt, nyereséget. 

A kezdeteknél, itthon, az FCI rendszerű kutyázást képviselő MEOESZ és társult partnerei  révén ismerkedhetet meg bárki, a tenyésztés világával.  A rendszerváltást megelőzően az egyetlen civil, kynologiai, tenyésztő egyesület MEOE, működött eredményesen. Kiépült országos hálózattal, több tízezres tagsággal rendelkezett. Felügyeleti szerve egy állami hivatal volt, de az nem szólt bele a munkájába, csak akkor avatkozott be, ha a békétlen kutyások kiharcolták, hogy egymást ellehetetlenítsék. Ezek a háttérben zajlottak, de a nyilvánosság előtt egy nagyon szép kirakat volt.

Így folyamatosan a kiállítások világa vonzotta az embereket. 

Ami  ünnepi hangulatú, látványos szakmai rendezvény. Ott részt venni, tenyésztett, törzskönyvezett kutyával lehet. Volt/van egy séma amit a nagy átlag követett, nem elmélkedik a miérteken. Ám folyamatos sikereket elérni, csak tanulással lehetne. Minimum ismeret kell az általános állattenyésztés területéről. Ami nem volt érdekes az iskolai tananyagban, itt fontossá válik. Öröklésmenet. Mendeli szabályok + a külső forma örökölhetősége.  Ezt a tanulási szakaszt a többség megspórolta, csak ráült a népszerűségre, a reklám segítségével jutott előre. Segítség volt ehhez egy jó, ismert fedező kan választás, mert a gyengébb szukán is javított. Egy valóban kiváló fedező kan választása rendre látványos javulást eredményezhet, ezért első körben ezt alkalmazta mindenki. Mindig újabb és újabb kan választással, az első generációs kutyák hozták is a sikerélményt. Mindenki úgy hitte minden rendben van. Mivel az utódellenőrzés csak a győztesekre korlátozódott, hitték is, hogy ez a járható út, ez maga a tenyésztés.

 

 Viszont a  munka képességnél,  ilyen látványos javulás nem érhető el egy  frissítéssel

Sőt, nem kizárt, hogy romlás indul el. Ám a munkaképesség területére nem jutott elég figyelem, meg egyébként is azt tartották, hogy csak nevelés kérdése az egész és a kutya viselkedése olyan lesz, amilyennek szeretnénk, ahogyan neveljük. Csakhogy egy idő után kiderült, hogy ez nem így van. Akkor az érintett tenyésztők első körben önmagukat mentve, terjeszteni kezdték, hogy egy ösztönerős rottweilerhez nagyobb szakértelem kell,  azt kezdő gazda nem tudja  felkészíteni egy tenyészszemlére és vizsgára sem. Ezért szorgalmazták,  hogy profi kiképzőre bízzák a kutyát, ha nekik is tenyésztési szándékuk van. A tenyésztő maga is ezt az utat választotta, fizetett, ahelyett, hogy bármit is megtanult volna a kutya jelleméről, kiképzésre való alkalmasságról. Kiképző volt az,  aki beletette a kutyába ami az eredményes felvezetéshez kellett a tenyészszemléken, vizsgákon. Különösen nagyot álmodni merők, a verseny felkészítést is megfinanszírozták. Így születtek jó eredmények, vizsgák kezdetben, innen aztán a tenyésztő továbbra is meghatározó személy maradt a fajtában. Onnan az ő tudása volt a színt, azt követte mindenki. 

Mindeközben valami mégiscsak félre csúszott

Egyre nehezebb és egyre költségesebb lett beletenni a kutyákba a “tudást.” Miközben az ember magától értetődő természetességgel  elvárja a kutyától a szociális viselkedést, mert úgy gondolja ez minden kutya sajátja. Szereti az embert, hűséges, jó barát, jó házőrző, jó társ kutya, kiváló sportoló, rettenthetetlen testőr! Minden kutya, minden szerepben kiváló a fajtájában. Van is csodálkozás, amikor a kutya nem ilyen. A rottweiler szép is és jó is, ez fajta tulajdonság! Téves állítás!  A rottweiler sem ilyen. Bizony hamis állítás, hamis elképzelés. Csak akkor tud fajtatulajdonság lenni, ha a tenyésztők ezen komolyan munkálkodnak. Mind a küllemet, mind a belső tartalmat egyforma gondossággal alakítják.

Ezt felismerve fontossá válik, hogyan tenyészthetünk jól.

Mi a tenyésztő felelőssége és mi az ami számára láthatatlan, de hatással van a kölyök kutya fejlődésére majd a kész kutya végső tulajdonságaira? Itt lép be a tudomány ismét. A genetika, az etológia van segítségünkre. A kutatásokról közzétett, írások és azok az emberek, akik nekünk laikusoknak is érthető módon megfogalmazzák az eredményeket. lásd pl>>

Az utódok teljesítményképessége, pozitív vagy negatív tulajdonságai és az öröklődés közti összefüggések elemzésének alapjait Charles Darwin és Francis Galton rakta le.

Az utóbbi évtizedek kutatásai szerint azonban a természetes adottságok összességét csak kb. 35%-ban teszik ki a genetikailag örökölhető tényezők, és kb. 65%-ban egyéb hatások (stimuláció, korai szocializáció, tréning, gondoskodás, táplálkozás, tartási körülmények stb.) a döntőek.

A kutyatenyésztők új generációjának érdemes az ezekhez kapcsolódó tanulmányok alapján átgondolniuk, hogy mennyi jelentőséget tulajdonítanak a származási lapokon, törzskönyveken olvasható kiállítási eredmények felsorolásának, és mit, milyen módszerekkel tehetnek saját maguk az alomban született kutyakölykök tulajdonságainak javítása érdekében.

A kutyák növekedése és fejlődése során három rendkívül fontos periódus különböztethető meg, amelyek hatással és befolyással vannak arra, hogy az egyed hogyan fejlődik és formálódik, majd végeredményében milyen kutya válik belőle:

Első szakasz: korai idegrendszeri stimuláció; második szakasz: korai szocializáció; harmadik szakasz: kondicionálás, nevelés. forrás: Stefan Siman  2009-Kutyaszövetség újság -kutya.hu-azóta megszünt oldal

Van viszont ami roham léptekkel halad, ELTE-etológia- a családi kutya kutatás. Bővebben itt. Van már tudományosan bizonyított eredmény, részeredmény, ami elég ahhoz, hogy más szemlélettel  álljunk neki a kutya neveléséhez, kiképzéséhez. 

Ma, nemzetközi szinten,  kiemelt figyelmet kap a szociális viselkedés

Erről a területről hozok egy példát, de előbb tisztázzuk, mit is nevezünk szociális viselkedésnek. 

Etológiai értelemben társas (szociális) viselkedésnek nevezünk minden olyan magatartásformát, amely több, ugyanabba a fajba tartozó állat részvételét igényli. A társas viselkedés fontos elemei a szociális állatok csoportszerveződése, a kommunikáció formái, az agresszió, a csoporton belüli rangsor kialakulása és a szociális tanulás. (forrás Wikipédia

Az ember elvárja, hogy a kutya az emberi világba ugyanolyan módon illeszkedjen be, mintha egy kutya csoportba tenné. Ho-hó! Viszont az ember és a kutya nem egy faj! Mégis jól együtt tudnak működni, vagy sokszor nagyon nem!

Mi az oka, ha nem ? Mit derített ki a tudomány ? 

 Az oxitocin főként a vonzalom, a bizalom szabályozásában játszik fontos szerepet, mint minden hormon, hatását úgy fejti ki, hogy a sejtfelszínen elhelyezkedő speciális fehérjéhez (receptorhoz) kapcsolódik.  A receptor működése attól függ, hogy az azt kódoló gén (OXTR) melyik változatát hordozza az adott egyed. Embereknél a különböző variációk kapcsolatban állnak a szociális viselkedéssel, például azok, akik egyes variációkat hordoznak jellemzően barátságosabbak, könnyebben ismerik fel mások érzelmeit. ITT

Szóval, Genetika, öröklés, oxitocin – ezek a kulcsszavak

Az eltérő viselkedések hátterében a kutyák különbözősége rejlik! Innen csak egy ugrás kigondolni, hogy a hormonális változások is befolyásolják valamilyen szinten a kutya viselkedését. Viszont a tanulás, a szocializáció nagyobb százalékos arányban hat, így az ember a maga részét hozzá tudja tenni, hogy helyesen neveli fel a kutyáját. Kommunikáció, agresszió, rangsor, szociális tanulás -itt is ezek a kulcsszavak. Sok évtizedes bevett szokásokat, rutin megoldásokat kell elhagyni, mert tévedésen alapulnak, nem eredményesek. Ráadásul egyre több a viselkedészavaros kutya, mert az ember keze nyoma nem csak a küllemben látszik meg, de a kutya viselkedésében, lényében, karakterében, temperamentumában = természetében. Kinek melyik meghatározás helytálló. Ezeknek mind a napi életben, mind a kiképzésben, munkaképességben, meghatározó szerepük van. Viselkedés zavar az, amit az ember annak tart, mert számára kényelmetlen. Egyébként meg minden viselkedés mögött van egy logikus magyarázat, csak nem biztos, hogy helyesen értelmezzük a kutya viselkedését. 

Ezért az embernek tanulnia kell, mielőtt a kutyáját tanítani, nevelni tudná.

Vegyük ezt figyelembe! Ne csak elvárásokat fogalmazzunk meg a kutya felé, hanem gondoljuk át, hogyan formálhatjuk a magunk örömére a hozott, azaz öröklött anyagot!  Húsz éve már, hogy lényeges szemléletváltás zajlott le, itthon is a munkakutya sport területén, ami azóta is tart. Sőt, minden időszakban voltak ilyen korszakváltások és még lesznek is.  A szép, legyen jó is ! 

Ezért is tartottam meg ezt a remek összefoglalót és ajánlom olvasásra ma is! Itt a honlapon Rangsor, kötődés, motiváció, asszociáció, megszokás elkerülés címen,   

Szép kutyát tenyészteni, hogyan ?