A kutya idegrendszere, azaz az erre való utalás, sokszor elhangzik a beszélgetésekben. Kezdetben, az internet nélküli világban az FCI -MEOE(sz)- kiállításokon lehetett minősítést szerezni a kutyák tenyésztéséhez és a jellem meghatározás is leírásra került a bírálatoknál. Majd később ez elmaradt. Viszont az agressziót büntették, a kutya kizárásával. Már a morgás is agressziónak számított. Hibás gyakorlat volt, mert a morgás pont nem agresszió, hanem megelőző figyelmeztetés! Nem tetszik amit csinálsz, távolodj! ….és itt jön képbe a kutya idegrendszere, mennyire nem értjük és látjuk a kutyát.

Mentális egészség témaköre, mert csak a kívánatos idegrendszer típusú kutyát célszerű (lehet, kell) széles körben tenyésztésbe állítani. Ezt a mintát állította elénk az FCI rendszeren keresztűl az ADRK- tenyésztő szervezetként. Kezdő kutyásként ebből csak annyit látunk, hogy különböző mozaik betűk sora van írva a kutyák, neve elé vagy mögé és mindenki lelkendezik ezen és örül! 

A standard-(fajtaleírás) erről részletes ajánlást ad!

Ez az ajánlás nem maga a fajta, ez arról szól, hogy a tenyésztésben merre kell haladni, ha jó és típusos kutyát szeretnénk tenyészteni. Mi lenne a kívánatos! Mely kutyák rendelkeznek ezekkel a jó képességekkel, melyek azok amelyek a kívánatos idegrendszert képviselik? Ezt pedig a kutyaiskolákon lehetett megtapasztalni, megtanulni. Civil, azaz hobbi szinten űzött kutyatenyésztésben, kutyatan=kinológia-ismeretében jártas szakemberek, bírók értékelésében jelent ez meg.

Magában foglalja a kutyafajták, viselkedésük, egészségük és tenyésztésük tudományos vizsgálatátA bírók a biológia, az etológia tudományára támaszkodva, a tanult ismereteik alapján bírálnak, szervezetek felkérésére. Magyarországon a kinólógiai csúcs szervezet a MEOE-mára MEOESsz. Testületek vannak, annak vezetői kiválasztják, felkészítik, vizsgáztatják a bíró jelölteket, mind elméleti, mind gyakorlati tudásukról számot adjanak és végül a bírói testület dönt, felvételt nyernek e, tagjaik sorába.

A bírálat menete, szabályzatokban rögzítve van, tenyész kutya kiválasztó rendezvényeken, vizsgákon valósul meg a kutyák értékelése.

Szakszerű leírásban, gyakorlatok során tesztelik, felmérik a kutyát. A fajtaleírásban a munkakutyák tulajdonságai egy könnyen kezelhető, sok szakértelmet nem igénylő, élhető, jó képességű, sokoldalú kutyát vetít elénk.  A standardokban a jellemről rövid leírásokat olvashatunk csak. Talán azért, mert a kutya tulajdonságokban meghatározható kívánatos jó, kevesebb variációs lehetőséget ad, mint a küllem. A küllem leírása sokszorosa a jellem leírásának. 

Szerintem ezek a kívánatos tulajdonságok minden szolgálati, munkakutya fajtában, a magabiztos, vezető típusú-dominánsnak tartott kutyák leírása, árnyalatnyi különbséggel a temperamentumban. Vagyis az okos, tettre kész, szívesen tanuló, kellően önálló, de azért alárendeli magát az embernek típusú kutyák a nyerők. Legyen bátor, bármilyen helyzetben találja fel magát, szinte mindent észrevétlenül tanuljon meg.

A hétköznapi helyzetekre lefordítva, nem kell nagy emberi erőfeszítés ahhoz, hogy bármit megtanuljon.

Fontos még, hogy semmilyen extrém környezeti ingerre nem reagál látványosan. Ehhez csatlakozik a temperamentum, élesség. Vannak általános kutya tulajdonságok, amik adott fajtában megerősítve vagy gyengítve van a szelekció által. Valójában ezek árnyalatok, a külső megjelenéshez képest! Kutya általános viselkedésben nincs annyiféle variáció, mint ami a külső formában lehet.

Így én arra a következtetésre jutottam, hogy a fajtaleírások ezért lehetnek részletesebbek a külső forma leírásában, bár a fajta elismerés folyamatában komoly tenyésztői munkát kell bizonyítani, hogy valóban új fajtaként elismerjék. Talán ezért esik kevesebb szó a jellem tényezőkről, nagy vonalakban írják csak le határozzák meg, árnyalják a jellemet. Rottweilerben a külső és a belső azt rögzíti, ami az adott munkát legjobban segíti. IGP vizsgarend 3 ágazata

Szóval legyen tenyésztési cél, ami felé haladni kell.

Régen a külső forma öröklésmenete genetikailag jobban feltérképezett volt, míg a viselkedés tudomány, kevésbé kapott hangsúlyt. Viszont az elmúlt húsz évben jelentős fejlődésen esett át az etológia-családi kutya kutatása,-sok régi dogmát cáfolt, újra gondolt. A szolgálati kutyakiképzést felváltotta a sport és több területen helytálló kutyák tenyésztése.

Mára a sportkutya kiképzésben is jelentős változások vannak.

Azt régen is tudtuk, hogy a jellem alakulása nem csak az öröklőtt ösztönökön, képességeken múlik, hanem a környezet hatása meghatározó a végső eredményre. Ez a hatás nem csak az alomból kikerülve értendő, de már az anyaméhben, a születéstől, a felnevelkedésen át a felnőttkorig és azon is túl a kutya élete végéig. Ebben nagy szerepe van az embernek, hogy mit hogyan alakít.

Kulcsszavakkal:

Egészség, tartás-környezet, felnevelés, tenyésztés, fedeztetés, születés, idegrendszer fejlődés, nevelés, tanulás, kiképzés, a kutya kutyaként való tartása (akár nem tartása) is visszahat és egy körforgásban határozza meg az adott fajta sorsát. Itt aztán vissza is kanyarodhatunk a jellemtényezőkhöz, hogy vajon a legendákon kívül, ki mit tud a kutya idegrendszeréről, ösztöneiről, taníthatóságáról és minden másról, ami a jellemtényezőket befolyásolja?

Lássuk előbb a régit

Ma is használható egyszerű alap, a négy idegrendszer típus, de persze a tudomány előrehaladtával, sokkal többet tudunk már az idegrendszer fejlődéséről, annak működéséről. Az ember és a kutya idegrendszerének kutatása párhuzamosan haladt, de a kutya idegrendszeri fejlődéséről sokáig csak feltételezések voltak. Így a humán megállapításokat használták a kutyákra is. >>>>>

Kutya személyiség típusok,temperamentum, vérmérséklet

Biológia

“A hormonrendszer mellett az idegrendszer vesz részt a szervezet működésének szabályozásában, a folyamatok összehangolásában. Hatása sokkal gyorsabb, mint a hormonrendszeré. Az állatok életében ez a szervrendszer igen fontos szerepet játszik, mert általánosan lehetővé teszi az aktív helyváltoztató mozgást és azt, hogy az egyedek gyors választ adhassanak a környezet ingereire.”  Idegrendszer

Idegrendszer kialakulása

“A kiskutya anélkül születik, hogy egy teljesen fejlett idegrendszere lenne. Az agy, gerincvelő és a társult idegek jelen vannak a születéskor, de hiányzik a képességük, hogy megfelelően továbbítják az elektromos impulzusokat összehangolt módon. Mivel az idegrendszer érésével párhuzamosan az élet első hetében, az ellenőrzött idegek sorozatának kezdete is nyilvánvaló lesz. Az élet első hetében, úgy tűnik a kutyakölyök egy kicsit eszik és alszik. Neki már van néhány motorikus aktivitása, mozgás közben is látszólag mélyen alszik. A második héten a kiskutya még mindig sok időt tölt az alvással, de az alvás csendesebb lesz vagy pihentetőbb kevesebb testmozgással. Az ébren töltött pillanatok általában ápolóan hatnak. Három hetes korban, a legtöbb kölyök képes egyenes testtartásra és elkezdenek több időt tölteni ébren. Ők megpróbálnak mozogni a tolatással, csúszással, amíg még nem sikerül felállni és járni. A kezdeti “csúszó” kísérletek általában rövidek mivel az izmok nem erősek. Három hetes korban, a kiskutya kialakítja az álló képességét és elkezd járni rövid távolságokon. Végül, az elkövetkező hetekben a kiskutya teljesen mozgékony lesz és képes lesz járni és nehézkesen bár, de elkezd ” futni”.  teljes írás >>> Idegrendszer kialakulása

Rövid és hosszú távú memória

“Kaliforniai tudósok felismertek egy agyi pályát, melynek épsége elengedhetetlen ahhoz, hogy a rövid távú memória hosszú távúvá alakuljon. A pálya különböző időpontokban előidézett sérülései eltérő hatást gyakorolnak az emlékkép fennmaradására.” Ez az írás nem a kutya agyáról íródott, de fontos, mert a rövidtávú és hosszútávú memóriáról szól. 

Ajánlom olvasásra a fenti, lenti idézetek mellett a teljes írásokat : forrás : tankönyvtár.hu háziállat.hu ng.hu – National Geographic Magyarország online

Rottweiler fajtastandard
Rottweiler a bátor kutya 

Összefoglalva egy mondatban. Az a vélekedés, hogy egy kutya idegrendszere, rossz, gyenge, szar, erősen leegyszerűsített változat, nem ad magyarázatot arra, hogy a kutya miért olyan amilyen!

 

A kinológia (vagy kynológia) alapvetően egy interdiszciplináris (tudományágak közötti) szakterület, amelyet a hazai akadémiai rendszerben leggyakrabban az agrár- és állatorvosi tudományok részterületeként, nem pedig teljesen különálló, alapszintű tudományágként kezelnek.
Bár gyakran hivatkoznak rá önálló szaktudományként – hiszen sajátos, jól körülhatárolható vizsgálati tárgya van: a kutya –, az egyetemi oktatásban és a tudományos osztályozásban más, nagyobb tudományágakra támaszkodik.
Miért interdiszciplináris szakterület?
A kinológia önmagában nem rendelkezik teljesen egyedi elméleti kerettel, hanem több önálló alaptudomány ismereteit ötvözi és alkalmazza kifejezetten a kutyákra:
• Biológia és állatrendszertan: A kutyafélék törzsfejlődésének és anatómiájának vizsgálata.
• Genetika és állattenyésztés: A fajták kialakítása, a színöröklés és a genetikai betegségek szűrése.
• Etológia: A kutyák viselkedésének, kommunikációjának és kognitív képességeinek kutatása.
• Állatorvosi tudományok: Egészségmegőrzés, táplálás és anatómia.
Hol és hogyan oktatják?
A kinológia önálló tudományos súlyát mutatja, hogy felsőoktatási intézményekben is elérhető, de szinte mindig szakirányú továbbképzésként (posztgraduális képzésként) vagy választható kurzusként, és nem önálló alapszakként (BSc):
• A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) indít 4 féléves Kynológus szakirányú továbbképzést, amelyre már meglévő diplomával lehet jelentkezni.
• Az Állatorvostudományi Egyetem (UVET) hallgatói tantárgyként vehetik fel a Kinológia és macskatenyésztés kurzust.
Egyes speciális területeken – például a rendvédelmi vagy igazságügyi szerveknél alkalmazott szagazonosításban – szintén tudományos szinten alkalmazzák, ezt a területet kriminálkinológiának nevezik.
Mestersége Intelligencia segítségével létre hozott tartalom, a kinológia meghatározása (2026.

A kutya idegrendszere