Ma is használható egyszerű alap, a NÉGY IDEGRENDSZER TÍPUS, de persze a tudomány előrehaladtával, sokkal többet tudunk már az idegrendszer fejlődéséről, annak működéséről. https://kutyakaland.hu/idegrendszer-tipusok/

Ez a mentális egészség témaköre, mert csak a “jó” , kívánatos idegrendszer típusú kutyát célszerű széles körben tenyésztésbe állítani.

Ajánlom olvasásra a következő írásokat a témában: forrás : tankönyvtár.hu , háziállat.hu ng.hu – National Geographic Magyarország online

Idegrendszer

“A hormonrendszer mellett az idegrendszer vesz részt a szervezet működésének szabályozásában, a folyamatok összehangolásában. Hatása sokkal gyorsabb, mint a hormonrendszeré. Az állatok életében ez a szervrendszer igen fontos szerepet játszik, mert általánosan lehetővé teszi az aktív helyváltoztató mozgást és azt, hogy az egyedek gyors választ adhassanak a környezet ingereire.”

Idegrendszer kialakulása

“A kiskutya anélkül születik, hogy egy teljesen fejlett idegrendszere lenne. Az agy, gerincvelő és a társult idegek jelen vannak a születéskor, de hiányzik a képességük, hogy megfelelően továbbítják az elektromos impulzusokat összehangolt módon. Mivel az idegrendszer érésével párhuzamosan az élet első hetében, az ellenőrzött idegek sorozatának kezdete is nyilvánvaló lesz. Az élet első hetében, úgy tűnik a kutyakölyök egy kicsit eszik és alszik. Neki már van néhány motorikus aktivitása, mozgás közben is látszólag mélyen alszik. A második héten a kiskutya még mindig sok időt tölt az alvással, de az alvás csendesebb lesz vagy pihentetőbb kevesebb testmozgással.

Az ébren töltött pillanatok általában ápolóan hatnak. Három hetes korban, a legtöbb kölyök képes egyenes testtartásra és elkezdenek több időt tölteni ébren. Ők megpróbálnak mozogni a tolatással, csúszással, amíg még nem sikerül felállni és járni. A kezdeti “csúszó” kísérletek általában rövidek mivel az izmok nem erősek. Három hetes korban, a kiskutya kialakítja az álló képességét és elkezd járni rövid távolságokon. Végül, az elkövetkező hetekben a kiskutya teljesen mozgékony lesz és képes lesz járni és nehézkesen bár, de elkezd ” futni”.

Ez az írás nem a kutya agyáról íródott, de fontos, mert a rövidtávú és hosszútávú memóriáról szól.

Rövid és hosszú távú memória

“Kaliforniai tudósok felismertek egy agyi pályát, melynek épsége elengedhetetlen ahhoz, hogy a rövid távú memória hosszú távúvá alakuljon. A pálya különböző időpontokban előidézett sérülései eltérő hatást gyakorolnak az emlékkép fennmaradására.”

A Rottweiler Fajtastandardja.docx

A négy idegrendszer alap típus

1. Szangvinikus (élénk, kiegyensúlyozott)

A kiképezhetőség szempontjából legalkalmasabbnak tekintett egyedek. Ezek a legkiegyensúlyozottabbak, emellett élénkség és mozgékonyság a jellemzőjük. Az ingerlések és gátlások (pozitív és negatív feltételes reflexek) egyaránt könnyen kialakíthatók, és tartóssá tehetők a típus képviselőinél. Könnyen képezhető, és a munkavégzés szempontjából a legmegbízhatóbbak.

2. Kolerikus (ingerlékeny, lobbanékony)

Ezekről az egyedekről már nem mondhatjuk el mindezt. Idegrendszerük az ingerlésre gyorsan reagál, a gátlások azonban lassan fejlődnek ki. Minthogy a kiképzés a pozitív és negatív feltételes reflexek összhangján nyugszik, az utóbbi típusnál gátlásos folyamatok (a negatív feltételes reflexek) kialakítására és egyensúlyban tartására igen sok energiát kell fordítani

3. Flegmatikus (nyugodt, nemtörődöm)

A szó jelentéséből kiindulva nehezen ingerelhető, nyugodtságukon túlmenően sok egyedre a kifejezett lustaság is jellemző. Emellett mégis kiegyensúlyozott idegműködésűek, a kiképzésük nagy türelmet igényel, de megfelelő bánás és módszerek alkalmazása esetén munkára használhatók.

4. Melankolikus (gyenge, gátlásos)

Búskomor emberhez hasonlíthatók, igen gyengék az idegfolyamatok, többségben vannak a gátlások. Félénkségük és kiegyensúlyozatlanságuk miatt kiképzésre általában alkalmatlanok.

Az idegtípusok meghatározása során soha nem beszélhetünk “tisztán” típusokról, hanem arról van szó, hogy az egyes idegrendszeri működések átfedésben vannak egymással. Eszerint nem beszélhetünk csak szangvinikus kutyáról, hanem például azt mondjuk helyesen, hogy kolerikusba, vagy éppen flegmatikusba hajló szangvinikus kutyánk van. Ebből mindjárt az is leszűrhető, hogy az átfedések közvetlenül követik egymást. Vagyis pl. melankolikusba hajló kolerikus kutya nem létezik.

A kutya agy rejtelmei I.

Mirtse Áron kutya.hu ITT 

A kutyák viselkedése több tényező együttes hatásának következménye. Ezek lehetnek öröklött összetevők, ösztönök, illetve alapvető érzékelések, tapasztalatok. E tényezők mindegyike – valamilyen módon – segíthet a sikeres kiképzésben. A viselkedést befolyásoló tényezők vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a kutyák sokféle viselkedési mintát mutatnak. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a kutyák hozzánk, emberekhez hasonlóan különböznek egymástól. Ez nagyon fontos szempont a kiképzésnél is, hiszen az egyik kutyánál sikeres módszer teljesen eredménytelen lehet egy másiknál. A lelkiismeretes és sikerre törekvő kiképzőnek nincs könnyű dolga: ismernie kell a kutya viselkedését alakító minden egyes tényezőt, s ezeket tanulmányozva a megfelelő tanítási módszert a megfelelő időben kell használnia.”

Milyen témákat érint még?

A viselkedés alapjai

Kutató viselkedés

Utánzó viselkedés

Gondoskodó viselkedés

Gondoskodást kereső viselkedés

Folytasd a cikkben!

A kutya agy rejtelmei II.

Második rész ITT  

„Az Egyesült Államok Vám- és Pénzügyőrségének kiképzési útmutatójára támaszkodva júniusi számunkban kezdtük bemutatni a kutya viselkedésének meghatározó alapjait. A kutya agyműködésének 80 százaléka az ösztönökkel, a maradék 20 százalék tapasztalataival, tanult dolgokkal kapcsolatos.

A mutatott összetett viselkedést különálló részekre bonthatjuk. Az első részben a kutató, utánzó, gondoskodó és gondoskodást kereső viselkedést taglaltuk.”

Milyen témákat érint még?

Kijelölő viselkedés.

Az idetartozó viselkedésmintáknak jelentős szerepük van a kutyák szociális viselkedésében. A kanok és szukák egyaránt rendelkeznek illatmirigyekkel, s ürítés után gyakran kaparják a földet. Ismert, hogy a szukák guggoló helyzetben vizelnek, míg a kanok egyik hátsó lábukat felemelve. Azonban az is előfordul, hogy a kanok is kicsit leguggolva, egyik lábukat sem felemelve vizelnek. A földet általában akkor “szórják szét”, mikor különösen fontos területük kijelölése (idegen vagy rivális kutya megjelenése.)  ”

Harci és kikerülő viselkedés

Érintkező viselkedés

Folytasd a cikkben!

A kutya idegrendszere