Van törzskönyve? Hangzik el a kérdés. A mai megváltozott viszonyok között, ez a kérdés más értelmet nyert, és mint mindig, soha nem a lényegre koncentrál, marad továbbra is egy laikus kérdésfeltevés.
Miért laikus a kérdésfeltevés?
Azért, mert a törzskönyv fogalmával sincs tisztában a kérdező, de valójában nem is érdekli, mert a kérdését “teszt” információnak szánja. Jóindulatúan, vagy rosszindulatúan érdeklődve. Nekirugaszkodtam ismét, hogy leírjam, amit már sokszor megpróbáltam elmagyarázni, na meg számtalan helyen olvasni lehet. Természetesen különböző megközelítés módban van leírva.
Bevezetés
Országonként több szervezet is foglalkozhat tenyésztéssel, és más-más szelekciós szempontok szerint tenyészti az adott fajtát, de a törzsállomány nyilvántartása és a tenyésztési adatok vezetése azonos szakmai szempontok szerint folyik. A szakma=állattenyésztés, melynek több ezer éves múltja van. Tehát a törzskönyvezés nem más, mint nyilvántartás, tenyésztési adatok rögzítése. A kölyök származásáról a tenyésztő szervezet egy hivatalos iratot állít ki. Ennek formanyomtatványát, lapjait lefűzve, könyv formában, nyomtatásban tárolta a tenyésztő szervezet régen, ezért lett a neve törzskönyv. A mi esetünkben ez a tenyésztő szervezet a MEOE, Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete sok évtizeden át, de mára szövetségi rendszerben működik. MEOESZ. A nyomtatott formát felváltotta az elektronikus feldolgozás. 
Magyarországon
A rottweiler fajta törzskönyve Magyarországon, 1971-ben került megnyitásra, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületénél. Két Csehszlovákiából importált szukával nyitották, akkor került bevezetésre Met. Rott 1-es és Met.Rott 2 -es számmal Bona Z Babskeho Vrchu CS, Beni Z Babskeho Vrchu CS. Őket követte, NDK-ból importált Lord von der Heide DDR 4294, Met.Rott/ 3 számon került a magyar eb törzskönyvbe. Bona és Lord fedeztetéséből született.
Az első hivatalosan bejelentett alom 1974-ben volt
A fajta hazai tenyésztése elkezdődött. Ezt az FCI rendszerű, ebtenyésztés tette lehetővé. Az FCI tagja MEOE, vagyis a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete, mely szervezet több, mint száz éve az FCI szabályzatát, iránymutatását követve, munkálkodik. Feladata a hazai kinológiai kultúra terjesztése. Munkálkodik a fajtatiszta kutyatenyésztés színvonalas művelésén és támogatja az ehhez kapcsolódó kutyás sportokat, az ifjúság nevelését. A kilenc magyar fajtánk fajtaadó országa vagyunk, A MEOE által kidolgozott fajtaleírás érvényes az FCI berkein belül.
Ugyan ezen szervezet égisze alatt, ami FCI-VDH
A rottweiler fajtaadó országa Németország, ahol a fajtaleírást az ADRK szakember gárdája dolgozta ki.
Ezt nekünk kötelező követni és figyelembe venni
Azért lesz számunkra is kötelező érvényű a fajtaleírás (standard), mert az FCI berkein belül a fajták tenyésztése, bírálata ezen fajtaleírások alapján, azok betartásával, az ajánlások figyelembevételével folyik. Így tudunk fedeztetni ADRK kannal, így fogadják el az itthon megszerzett eredményeinket, így lesz a rottweiler tenyésztők számára elérhető egy nemzetközi rendszer! A címek és minősítések, hivatalosan és kritika nélkül elfogadottak az FCI rendszerén belül. Persze minden országnak vannak korlátozásai a tenyésztésben, ezzel védik a tenyésztett állományukat és saját tenyésztőiket.
Mit jelent, hogy zárt törzskönyv?
Az ADRK törzskönyve kb. 1971-óta zárt, oda idegen kutya tenyész állatként, nem kerülhet be! Saját minősítő rendszerük van, melyhez területi, helyi csoportokat kutyaiskolákat alakítottak, bírókat képeztek, a vizsga rendhez igazodva segédeket képeznek. Lehetővé teszik, hogy az gazdák jó kiképzővé válhassanak stb. stb. A rendszerváltással az ADRK, Általános Német Rottweiler Klub, tenyész kutyáinak közvetlen elérése is lehetővé vált, hiszen addig a vasfüggöny miatt, csak közvetve, keleti országok felől érkezhetett rottweiler. Itthon hasonló van, de messze nem ugyanaz a rendszer. A törzskönyvet évtizedek óta nem vezetik szakmai szempontok szerint és szakszerűen irányított tenyésztés sincs! Már a 90-es években a digitális adatrögzítésre tért át a központi szervezet, de a MEOE vezette adatok nem hozzáférhetőek. Semmi nem nyilvános, tenyésztők számára sem elérhető. Szóbeszéd és pletyka alapján lehet tudni valamit az állományról, a tenyészállatokról, na meg a hektikusan közzétett, rendezvényeken elért eredmények, néhány videó ami tájékoztat. Hosszú, hosszú évtizedekig dolgoztunk azon, hogy a törzskönyvezés, a fajta szakszerű tenyésztése magától adódó természetes igény legyen. Nem lett az.
Nézzük milyen kötelezettséget jelent az FCI tagság
A II.Világ háború után, újjá alakult a MEOE, igy országos szinten és minden fajtára kiterjedően, vezette a magyar eb törzskönyvet az 1960-as évektől. Mint egyetlen tenyésztő szervezet létezett a rendszerváltásig. A rottweiler fajta gondozása, tenyésztés irányítása szintén a MEOE kezében volt. Ehhez lehetett csatlakozni, ha fajtatiszta kutyát szeretett volna bárki tenyészteni. A tenyésztés feltételeit, a mindenkor érvényes szabályzatot a MEOE dolgozta ki és írta elő a tagjai és nem tagjai számára. Kezdetben a szakmai felügyeletet az állam, a mindenkori szakminisztérium látta el, de a MEOE mindig is civil szerveződés volt. Később a felügyelet az ügyészség hatáskörébe került. (1989.)
Önkéntes tagsággal, önálló belső szabályzatokkal alakult a szervezeti élet
Több önálló szervezet alakult, akik egyenlő jogokkal bírtak, mint a MEOE. Kivéve, hogy a törzskönyvezés joga kizárólagosan a MEOE KEZÉBEN MARADT. Mi magunk is, ennek a MEOE- énak voltunk tagjai és aktívan részt vettünk, úgy a hobbi szintű kutyázásban, mint a hobbi szintű sport tenyésztésben. Mindig az adott szabályok szerint, azt követve munkálkodtunk, hogy a fajtát népszerűsítsük, tenyésszük, nemesítsük. A kinológiai kultúrát terjesszük, a felelős kutyatartást propagáljuk és jó példával járjunk elő. Sok társadalmi órát és pénzt költöttünk erre, meg sok éves munkánk van benne, hogy tenyésztői eredményeink vannak szép számmal. Három évtized a tenyésztésben és négy évtizednél több, hogy rottweiler tulajdonosok vagyunk!
E kis kitérő után, térjünk vissza a származási lapra
Ez az, amit a tulajdonosok kézhez kapnak a tenyésztőtől. Erről a lapról lehet tájékozódni, ezt tanulmányozva egy rutinos kutyás leolvashatja a kölyök származását 4 generációra visszatekintve. Amikor a rutinos kutyás nem tenyésztő, a nevek és a minősítések alapján tippelhet a kölyök minőségére. A sok győztesség, az egészségügyi szűrések, vizsgák száma egy igazán jó teljesítményű, kiváló tenyészállatot sejtett a szülök, dédszülők, ükszülőkig visszamenve!
Viszont csak egy szakértő szem látja, mi van az adatok mögött
Hiszen nem a vizsgától, nem a győztességtől lesz jó a tenyésztés számára egy kutya, de legalább ilyen fontos lenne látni az ott nyújtott teljesítményét! Ebből lehet következtetni értékeire és hiányosságaira. Erre sajnos nincs mód még jelen időben sem, hát még évtizedekre visszanyúlva! Ezért kellene rögzített, hiteles adat, amiből tájékozódni tud a jelenkor és az utókor. A saját jó teljesítmény megelőlegez egy bizalmat, hogy az adott kutya jó tulajdonságait átörökíti az utódaira! Így is lesz, de sajnos nem csak a jót, de a kevésbé kivánatosat is örökíteni fogja. Ez viszont kezdetben rejtve marad, hiszen mi magunk, kezdő tenyésztőként a hibákat nem látjuk meg. Ezért lennének a bírók, rutinos, régi tenyésztők, akik pártatlan, elfogulatlan szemmel meglátják a kutyát és picit a tenyész értéket is figyelembe veszik a bírálatkor, saját tapasztalataik alapján. Ezeket aztán szakszerűen le is írják, bírálati lapon rögzítik. Ilyen adatok, csak a tenyésztésre szánt, szakember által elbírált kutyák származási lapján, azaz a törzskönyvi bejegyzésben lehetnek jelen( ADRK származási lapon ezt látjuk is). A Többi kutya “csak” statisztikai adat, ami azért jelentős információt nyújt a tenyésztői munkáról!
Mindig vissza kell kanyarodnunk a fajtaadó országhoz
Úgy könnyebb megérteni mi nem működik jól itthon. Az ADRK-nál egy céltudatos tenyésztői munka indult el 1968-1971 -ben, melyet szakemberek irányításával elkezdtek, végrehajtottak, majd módosítottak, amikor kellett. Addigra volt olyan állományuk, amiből ki lehetett emelni a jobbakat, kiválókat és a tenyésztést segítő háttér is megvolt. Volt képzett bíró gárdájuk, fajtát jól ismerő küllembírókat, tenyész bírókat, felkészült kiképzőket, segédeket neveltek ki. Kutyaiskolák alakultak szerte az országban, helyi és területi csoportok segítették a közös kutyázást, minden a lelkiismeretes tenyésztés felé “terelte” a kutyásokat. A klub tenyésztés vezetővel, kidolgozott adminisztrációs rendszerrel segítette őket, volt anyagi forrásuk, mert jól gazdálkodtak, a befolyt pénzeket nem herdálták el. Ztp-et, munkaversenyeket, kiállításokat rendeztek, az eredmények, leírások nyilvánosak voltak, bárki hozzáférhetett tenyésztőként az adatokhoz!
Kinyomtatták, könyv formában értékesítették a tenyész könyvet
Így segítették a tenyésztőket, hogy megfelelő módon tudjanak tájékozódni, ne csak szóbeszédre alapozva vágjanak a tenyésztésbe. Évente értékelték az adott időszak állományát, majd megbeszélték a további lépéseket, mi az, ami jó és mi az, ami rossz, azaz nem várt hatás. A standardban részletesen leírt hibák megszüntetésére törekedtek. Az állomány ismeretében hozták meg a közös döntést, hogy a következő években mire helyezik a hangsúlyt a bírálatban. Milyen tenyészállatokat emelnek ki, milyennek képzelik el az ideális típust, merre haladjon a fajta tenyésztése.
Van egy könyv erről, nem én találtam ki- Adolf Pinkoss Der Rottweiler
Olyan jó eredményeket értek el, hogy a széles nyilvánosság számára is láthatóvá tették a kiemelten jó kutyáikat. Videó felvételek készültek a rendezvényről, profi, hivatalos, nem amatőr felvételek. Kozmetikázás nélkül megjelent, mert a cél nem az emberek becsapása, sem a kutyás lejáratása volt. Egyszerűen felismerték, hogy csak összedolgozva tudnak tenyészteni. A tenyésztésben előforduló hibákat, nem kívánatos tulajdonságokat kiszűrni. Körung (kiemelt tenyészállat vizsgálat) Mester-bajnokság, Éves tenyész kutya kiválasztó Klubkiállításuk videó felvételét meg lehetett vásárolni. Nem tudom mely év a videó felvételek kezdete de, talán 1985, bár lehet, tévedek. Nekem 1985-ben készült Mester bajnokságról van videóm, aztán sorban a körungok 86, 87, 90, 91, 92, 93,2002-ig, majd még néhány év, aztán csökkent a lelkesedésem.
Nekünk sok pénz volt, van, minden egyes anyag, mert nem a mi pénztárcánkhoz szabott egyiknek az ára sem.
Bizony a pozitív diszkrimináció elve, a céltudatos munka meghozta az eredményt, a fajta népszerű lett. A rottweiler fogalommá vált! Ezekkel a felvételekkel még szélesebb réteghez jutottak el, több ember láthatta a kutyáikat. Aztán nem csak fogalommá, de divat fajtává lett. Sokan kezdték szaporítani, Európában, Amerikában, meg szerte a világon. Na és itt kanyarodjunk vissza a hazai helyzethez ismét. Sose volt szervezeti szinten, céltudatos és rottweileres szakemberek által irányított tenyésztés! Rottweileres szakemberek sem voltak. Kezdetben mindenki ismerkedett a fajtával és a német juhászkutyák, vagy egyéb fajták szakemberei minősítették a kutyákat. Volt törekvés saját szakember gárda nevelésére, képzésére, de ez nem valósult meg, csak szórványos, egyéni törekvések formájában. Ennek ellenére sikerült itthon is népszerűvé tenni a fajtát, egy rövid időben, igazán jó tenyésztői eredmények születtek.
Ám ezek egyéni tenyésztői eredmények voltak
ADRK fedező kanok és sok helyről importál kutyák első generációs utódai, egészen jó képet mutató állományt eredményezett. Szervezeti szinten a tömegtermelés, a kritika nélküli szaporítás volt támogatott, hiszen az hozta a nagyobb bevételt a MEOE számára. Egy idő után az igénytelen, minősítetlen kutyák szaporulatai eluralták a fajtát, az ő utódaik voltak láthatok országszerte. Olcsó volt, bárki számára elérhető. Az igénytelen többség, legyőzte a maroknyi, igényes tenyésztői csoportot. A laikus tömegek számára az volt a rottweiler, amit a hétköznapokban láttak, amihez olcsó pénzen hozzájutottak. A fajta népszerűsége visszájára fordult, zuhanórepülésben érkezett el a rottweiler fajta a negatív megítéléshez. Aztán el is indult a kampány a fajta ellen, mert a sok szocializáltalan, neveletlen, nem megfelelően tartott, kezelt kutya balesetet okozott. Az évenként születő 10.000-12.000-res kölyökszám sem céltudatos, irányított, szelektált tenyésztésre utalt, sokkal inkább tömegtermelésre.
Akkor még bejelentették az almokat, mert “érték” lett a “törzskönyv” önmagában is
A törzskönyvezett kutyának magasabb volt az ára, bármilyen minőséget takart a kölyök, a kereskedők így vitték olcsón, de biztos pénzért. A vevők is szerették az olcsót, azt kritika nélkül elfogadták, de a drágább kutyánál elvárták, hogy hibátlan legyen. Az igényes tenyésztők, próbáltak megfelelni ennek a feladatnak és törekedtek a szép, jó, hibátlan, egészséges rottweiler felé. Ám a versenyben alul maradtak, mert sok lúd disznót győz alapon, őket szorították ki. Hazudik az, aki letagadja, hogy voltak igényes tenyésztők, avagy miattuk ment tönkre a fajta! Voltak gondok, de pont a tenyésztők elleni hadjárat végezte ki a fajtát! Így jutottunk el a mai viszonyokhoz, hogy alig maradtak tenyésztők, de az igénytelen szaporítás stabilan tovább folytatódik. Mára már törzskönyvezés nélkül, mert semmilyen származási lapot nem érdemes kiváltani, a “törzskönyv” is értékét vesztette.
Ez egy átdolgozott írás,
Az eredeti 2014-ben íródott, ebben a blogban volt.