ADRK KS’ 1991. Azaz Klubkiállítás, amin nem voltam ott. A fotókat és a katalógus fénymásolt oldalát Volyka Janiéktól kaptam. Őrzöm azóta is. Nekem sokat mond a katalógus, a fotók és a kutyák! Főleg több évtized távlatából!
235 Ulf vom Steigstrassle V1 nyílt osztály
235 Ulf vom Steigstrassle V1 nyílt osztály
154 Amba a Neubrand V1 házától
154 Amba von Hause Neubrand V1 házától 
218 Zecke vom Schwaiger Wappen V1
57 Pascha vom HegestrauchV2
86 Noris vom Grüntemblick V1 KS
102 Dolly von Hause Lonert sg 1 
219 Cora von Nienburger Land
145 Dina a Weisen Graben-től sg4
135 Cenda von der Berghalbinsel sg3
148 Elisa v.d. Taufelsbrücke sg2
138 Gundi v. Graf Babo sg1
24 Ken vom Swaiger Wappen sg3
?
30 Dack von der Messestadt sg2
64 Pauli vom Hengerbacher Land V
14 Billy von der Moppelburg v
Katalógus oldalak, amik információt nyújtanak. Tenyésztőről, szülökről, tulajdonosokról. A tenyész könyvben, az ADRK újságban nyomon lehet követni, ki kicsoda és milyen eredményeket ér el. Aki elég kíváncsi, az rengeteg információval lehet gazdagabb. Az információval aztán mindenki a tehetsége, célja szerint gazdálkodik. A maga hasznára fordíthatja a saját tenyésztői elképzelésében, avagy üzleti lehetőségként tekint rá. Mi akkor még Noris győzelmének örültünk.
Az előző évi KJS után a felnőtt mezőnyben is nyert
Itt ugyan nem láttam, de ebben az évben, személyesen is sikerült látnom Norist. Dortmundban, a Világkiállításon. Somogyi Jani barátunkkal, az ő bullmasztiffjával mentünk kiállításra.
Miért volt Noris olyan fontos nekünk?
Norisról Wolfgang mesélt először, az agresszivitás téma kapcsán. Kell-e harapni, szabad-e harapni, avagy miért harap a rottweiler? A történet a csontevésről és a figyelmetlenségéről szólt, ami máshol is oka lehet a harapásos baleseteknek. Mesélt arról, hogy Noris fiatal kutya, számára nagyon kedves, új reménység. Úgy gondolja, hogy remek munkakutyává neveli majd, mert jó képességei vannak, a kiképzésben sem fog csalódást okozni, sőt! Mindamellett szép is, de ez őt kevésbé izgatja fel, mert náluk inkább a felesége, aki a „küllem vonalhoz” ért. Neki a munka az első. (1989.)
Még ebben az évben, Győző Kempteni útja után, erről az egy kutyáról áradozott, hogy hű, meg haj! Norist olyan rottweilernek látta, akit szívesen haza is hozott volna! A többi kutyát azért elég kritikusan írta le, ami konkrét kifogásokat takart. Egy év múlva,1990-ben, nekem is lehetőségem volt látni őt. Nem csak fényképről, nem csak videóról, de teljes testi valójában. Otthon, a házban, majd idegen környezetben, a kiállításon. Sok ember, sok kutya között.
Így az ADRK 91′ KS’ cím külön öröm, visszaigazolás, hogy nem érdemtelenül tetszik nekünk! Szakemberek igazolták vissza, hogy jó döntés, fedezőkanként számon tartani! 1992-ben egy újabb megerősítés KS’ ismét.
