Miért harap a kölyökkutya és mit tehetünk ellene? Kiemeltem két régebbi írásomból egy-egy részletet. Miért ezeket? Az állandó téma miatt, miért harap a kölyökkutya és mit tehetünk ellene? Minden beszélgetéssel, új szempontok, megközelítésmódok kerülnek elő, de a kérdés nem marad el.
Harapás és harapás között is különbség van.
Vannak a harci játékok, ami két kölyökkutya között, felkészülés az életre, rangsor kialakításban nagy szerepe van. Ezt pótolhatjuk mi a kutya életében, amikor elkerül az alomból és egyedül marad, új családba kerül. Erről így írtam néhány éve, de minden alommal aktuális volt, van sok éven át.
Aztán a harapdálós, lebirkózós játék következett, mert ez hiányzott olyan nagyon neki, hiszen a testvérekkel ilyen módon játszott reggelenként és napközben többször! Ez látszólag egyszerű játék, de nem az! A tűhegyes fogacskákkal bizony kellemetlen még a kiskutyák harapása is. Ezért nem a csupasz kezemet kínáltam fel harapdálásra, de a karomat, amit védett a pulóverem ujja. Nem hajoltam rá, nem bosszantottam, nem mérgesítettem, csak játszottunk! Egyenlő volt a küzdelem, nem okoztam fájdalmat neki, ő se nekem, mert én már megtanultam, hogyan kell irányítani egy ilyen játékos harcot! Két perc volt az egész, megdicsértem, befejeztem a játékot. A teljes történet
Nézd a videót, az utolsó mozzanatot !
Leülök a kutyához, hogy valamennyire egyenlő partnernek érezzen a kutya. Más alkalmakkor különböző pozíciókból indítom a játékot, sokszor úgy, hogy térdelek, szembe fordulok vele. Praktikusan látnia kell a mimikám, a szemem, pont úgy mintha egy másik kutyával játszana, kommunikálna! A mostani videón nem látja, inkább a mozdulataim hatnak rá. DE, mindenféleképpen a két kicsi kutya játékát imitálom. Ő a fogát használja, mert a kutya a fogával fog meg dolgokat, én a kezem, mert az ember meg kézzel fog! Ez nem az őrző-védő készségfejlesztés! Itt csak játszunk, abban az értelemben, amit ez a kutyának jelent!
A kutyával játszom harapdálós játékot, de azt én irányítom.
Pont úgy, mint a mama kutya tenné! Csakhogy az anya kutya nem olyan érzékeny a harapásra, mint én! Ezért azt kell, a kicsinek megtanulnia velem meddig mehet el! Én kezdeményezem és én fejezem be a játékot ! Ez is rangsor beállítás játékosan. Nem azért fejeződik be, mert én elmenekülök, hogy nagyon harap a kutya, vagy nem azért mert durván legyőzöm. Részletesen a játék menetéről lejjebb.
A másik szitu, amikor spontán harap. Ott ő kezdeményez és én ezt nem akarom! Mikor harap spontán a kölyökkutya? Például olyankor, amikor azt szeretné, rá figyeljek, ne haladjak tovább és bokán harap! Vagy amikor el akarom venni a húst, csontot tőle, vagy tiltom a függöny, szőnyegrágást. Vagy az utcán a szemét felszedését, amihez használom a kezemet is!
Ezekben az esetekben egyáltalán nem tolerálom a harapási szándékot! Azonnal tudatom, hogy ezt NEM ! Ilyenkor komoly, érdekérvényesítés zajlik a részemről, ami szintén rangsorbeállítás! A kutya nyelvén elmagyarázom, mit várok! Fizikai erő is kell, e nélkül nem megy! Ám a gyorsaság, a céltudatosság elengedhetetlen. Büntetés ez, az ember fogalmai szerint. Viszont nincs felesleges durvaság és ütlegelés, nem a kemény kéz a vessző paripám ! Ezért idézem alább!
Nem kemény kézre van szüksége, de határozott nevelésre, irányításra, amit az ő nyelvén kell elmondani, neki. A “harc” csak még nagyobb harcot szül. Azt, hogy a te szabályaidat tiszteletben kell tartania, most tanulja, ami KB, 4 hónapos koráig elhúzódhat. Ha rosszul teszed, rosszul neveled, még tovább!
Ez a történet
Szóval.
Amikor spontán harap, bizony értésére adom, hogy na, ezt nem! Neem, fejezd be dörrentek rá és elsodrom, eltolom magamtól. Ott nincs kecmec, hogy folytatja!
Persze nem állok neki lökdösődni, ha visszajönne, és papucsot se adok neki! Labda, hurka, megtömött kong játék, de sokszor egy toboz, vagy egy ág eldobása is elég. Amikor utána szalad dicsérem, ha nyertem eljátszik magában és nem akar harapdálni.
Ha mégis vissza jön, én azonnal ÁTVÁLTOK célzott foglalkozásra, hogy más hangulatba hozzam. – falattal megvezetem ül, fekszik, követ, fordulatok- jutalom …Tanítom , az én szabályaimra, hogy megértse nem szeretem, hogy harap, velem másként kell kommunikálnia!
Lehet, hogy nem segít, nem ez lesz a megoldás, mert erőszakosan nyomul. Akkor elgondolkozom rajta, hogy nem éhes, nem szomjas, nem fáradt vagy esetleg túl sok az inger neki, amitől nyugtalan lett? Akkor döntök mi is a legjobb ott. Esetleg leülök mellé a földre, kicsit lenyugtatom, görgetem, hátára fektetem Valójában úgy játszom vele, ahogyan egy másik kutya tenné, itt is!
Vagy a helyére teszem, enni, inni adok neki, és ha lenyugodott, pihent elviszem sétálni, autózni vagy …… amit a napi rutin megenged.
Kiegészítésként, egy fontos részlet , hogyan zajlik a játékos harc a kutyával. 8-12 hetes korig, amíg kutyaközösségbe mehet, az alap immunizálás után.
Ezt többnyire nem javasoljuk, mert könnyű elrontani, de vannak kutyák, akik kierőszakolják, mert nagyon szeretik használni a fogukat, no meg hiányzik nekik a kicsi kutya társaság. Kell hozzá egy kicsi rutin , de nekem sokat segített, hogy megtanultam.
A játékos harc kivitelezéséhez, tudni kell irányítani a kicsi kutyát. Úgy kell játszani, hogy ne legyen dühös, de azért harcoljon és nyerjen! Viszont, ne kerekedjen fölénk!
Ezért nem jó, ha fáj a harapása, mert akkor önkéntelenül is sebezhetők leszünk, egy idő után meg durvák a kölyökkel. Ennek megelőzésére védő kesztyű, vagy egyéb védő ruhában kezdeményezzük ezt a játékot. Jó tudni azt a trükköt hogyan éreztessük a kutyával, hogy mi erősek és céltudatosak vagyunk.
Ez a trükk az anatómia ismerete.
A kutya fej két fő részből áll, a koponya és az arcorri rész csontjai. Az orr álcsontból és álkapocs csontból áll, ebben vannak a fogak. Az álcsont (fent) mozdulatlan, az álkapocs (lent) mozog. Ezért ha az álkapocs csontot enyhén lenyomjuk, a kutya nem tud harapni, hiszen felülről nem tud rázárni a kezünkre. Az álcsontot nem tudja akarattal mozdítani, azt csak az ál kapoccsal teheti.
Szóval játék közben, ha nagyon harap, nem elrángatjuk, elhúzzuk a kezünket, de betoljuk a kutya szájába, enyhén lefele tartva az álkapcsát. Így azt helyben tartjuk.
Megszűnik a harapás, de lehet, egy picit vergődik, tiltakozik a kutya. Addig tartjuk lent enyhe kényszerrel, amíg megnyugszik, feladja a küzdelmet, akkor gyorsan elengedjük, felállunk, dobunk neki labdát, plüss állatot, hecc bőrt, vagy adunk juti falatot.
Nem hergeljük fel a kutyát, nem feszítjük túl! Csak annyit játszunk ilyent, amíg nálunk az irányítás!
Napi egy “harci” játék bőven elég.
Van, hogy minden igyekezetünk ellenére túlpörgetjük a kutyát, nagyon nem akar leállni néhány ilyen huzakodás után. Akkor ott kell hagyni, helyére zárni, küldeni, mert fáradt, azért pörög. Amikor kutyatársaságba is megy, ezek a játékok már nem szükségesek, hiszen nem kell pótolni semmit. Utána jön a fogváltás, hat hónapos kortól, meg a segéd játszhat vele harci játékot, a KUTYAISKOLÁN. A gazdának már nem kell. A gátolt harapás, a család, a gazda irányába, 4 hónapos korra kialakul , ha jól neveljük.
További írások , linkek nevelés témában
Egy nagyon fontos gondolat még a témában, hogy a kutya karaktere határozza meg, hogyan reagál az ingerekre, befolyásoljuk ezt, rögzül és ez lesz a viselkedése.Viszont az általunk kiprovokált viselkedése, nem a személyisége, karaktere! A viselkedés módosítható, formálható, csak tudni kell nekünk embereknek, hogy ezt hogyan tehetjük jól! Így nem kell beletörődni abba, ha a kutya nem úgy reagál, ahogy mi szeretnénk, de tehetünk ellene! A megoldás nem a büntetés, mert az csak bizalmatlanságot, felesleges feszültséget okoz a kölyök kutyában. Ettől teljesen elbizonytalanodhat és egyre több viselkedés zavart mutathat. Ezt megelőzendő figyelni kell milyen ingerek sorozatának tesszük ki a kutyát!