Szociális viselkedés

Etológiai értelemben társas (szociális) viselkedésnek nevezünk minden olyan magatartásformát, amely több, ugyanabba a fajba tartozó állat részvételét igényli. A társas viselkedés fontos elemei a szociális állatok csoport szerveződése, a kommunikáció formái, az agresszió, a csoporton belüli rangsor kialakulása és a szociális tanulás. Teljes tartalom a cím alatti linkről érhető el.

Mi most nem a kutya csoporton belüli szociális viselkedéssel foglalkozunk, bár a kutyák viselkedésének megértéséhez az is fontos. Az etológia tudománya gyors fejlődésen ment keresztül az elmúlt húsz évben, így érdemes nagyobb figyelmet szentelni rá.

Második idézet  – A kutyák szocializációja – ez a téma ami nekünk most az alapot adja.

Stefan Siman kutya.hu.

Szocializált viselkedés

Az utóbbi évtized legtöbbet hallható és olvasható kutyatartói szakkifejezése a “szocializáció”. A kutya szocializációjának tömör meghatározása: az állat fokozatos hozzászoktatása az élete során őt körülvevő környezeti ingerekhez. De mit kell egy átlagos kutyatartónak ez alatt értenie, valamint csinálnia, és miért fontos ez a nem kutyatartó embereknek? Mikor kezdhető el, és meddig tarthat a szocializáció folyamata? Ezekre a kérdésekre kaphatnak választ a gazdik az alábbiakban.

A jelen kor civilizált körülményei között társállatként tartott kutyák viselkedését, magatartását, reakcióit két, egymástól jól elkülöníthető szociális viselkedés forma jellemzi:

√        Az egyik a kutya szociális viselkedése, kötődése a gazdájával, illetve a vele egy lakóközösségben élő emberekkel szemben. Ennek a viselkedésformának az elsajátítása – a fajnak megfelelő tartási körülményeket feltételezve – nagyjából genetikailag vezérelten, természetes módon, szinte magától alakul ki.

√        A másik a kutya szociális viselkedése a lakótéren kívüli vagy onnan beáramló környezeti ingerekkel szemben, beleértve az idegen emberektől és állatoktól kapott ingereket is. Az ebben a pontban említett ingerekkel szembeni és azok hatására kialakuló – az emberektől és a társadalomtól elvárt, helyesnek és elfogadhatónak tartott – viselkedés formákra, reakciókra minden kutyát tanítani, nevelni, szoktatni kell. (bővebben a linkre kattintva)

Mielőtt a teszt menetének leírására tértem volna arra gondoltam tisztázzuk a fogalmakat . Ezért a két rövid idézettel  kezdtem, de a hivatkozásokkal jelölt írásokban részletesen megtalálod, ajánlom olvasásra.

Számtalan más írás olvasható még a témában, mind nem lehet itt, de a jobb megértést segíti miért ezt a témakört érinti az IFR ilyen hangsúlyosan. Ajánlásában konkrét javaslattal állt elő a teszt lebonyolításáról és fő vázáról, tartalmáról. Semmi extra ingernek nem teszik ki a kutyát , így nincs mitől tartani , hogy ” nem sikerül”.

Speciális képzés sem kell a végrehajtásához.

Viszont kell a kutyát nevelni, közösségbe hordani, ahhoz, hogy elfogulatlan viselkedést tudjon prezentálni, idegen helyen, idegen emberek, idegen kutyák láttán is.

Akkor lássuk mit is olvastam az IFR jegyzőkönyvben. Szerintem ez nem egy bonyolult és nehezen végrehajtható teszt.   “Társadalmi viselkedés tesztjei ”  6.o.   Ezt gondoltam tovább és írtam le, a hazai viszonyokat figyelembe véve.

Szociális viselkedés értékelése

  1. Általános rendelkezések.
  2. Szervezet.

1.1. Elhelyezkedés.

A teszt első része egy zárt területen szerveződik, a második rész napi forgalomban. A területet fel kell szerelni a jelen szabályzatban említett összes eszközzel, beleértve a működőképes mikrochip-olvasót is

1.2. A résztvevők.

Részt vehet: minden Rottweiler

– az FCI- tagságú kennel klub (teljes tag, társult tag vagy szerződéses partner).

– A vizsgálat napján a kutya legalább 15 hónapos.

– Tetoválással vagy mikrochip által azonosított.

A tüzelő szukák részt vehetnek, de utoljára, minden más után, amikor a többi résztvevő kutya értékelése befejeződött.  A kutyákat egy 1,5 méteres hosszú pórázon vezetve javasolt bemutatni, és semmiképpen nem lehet rövidebb, mint 80 cm. A nyakörv lehet bőrből készült, vagy nagy szemű fém lánc, nem fojtóra állítva.

  1. Bírók.

Megítélheti a tesztet, a BH bírálatával rendelkező valamennyi bíró, nemzeti vagy nemzetközi testület tagja, a kutya viselkedést jól ismerő szakember, aki tapasztalt a fajtában. A bíró csak 15 kutyát bírálhat naponta. Ha több kutya vesz részt, további bírókat kell meghívni.

  1. Viselkedés a vizsgálat során.

A felvezető mindig követi a bíró (k) iránymutatásait, annak elutasítása, azonnali kizáráshoz vezet. A felvezető jogosult a kutyát jutalmazni, de csak gyakorlatok végén és nem rendkívüli módon. Nem jutalmazhatja, motiválhatja a kutyát játékokkal vagy étellel. A felvezető semmilyen körülmények között nem használhat erős kényszert. A kutyát természetes módon kell vezetni, hosszú pórázzal, és a kutyának irányíthatónak kell lennie az egész próba alatt. Bíró értékelése és megállapításai nem vitathatók, nincs helye fellebbezésnek.

  1. Az értékelés.

A kutya természetes viselkedését kell értékelni napi körülmények között, az emberek felé, más kutyák felé, a forgalomban.

A szociális viselkedés több, mint “nem harapni”, ez azt jelenti, hogy a kutya irányítható, kezelhető, hogy normális és társadalmilag elfogadható a viselkedése, minden körülmények között, amire a napi interakcióban számíthatunk emberekkel, kutyákkal és forgalomban.

Az értékelés eredményének kritériuma tehát nem a képzési szint vagy a kutya engedelmessége, hanem az a tény, hogy a kutya magatartása minden körülmények között társadalmi. Vagyis megmutatja, hogy képes a mindennapi élet része lenni normális módon, anélkül, hogy veszélyt jelentene magára és környezetére. Célja a rottweiler eredeti tulajdonságainak vizsgálata, megóvása, kell legyen, jelesül, hogy megbízható jellemű, jól szocializált, családba és a társadalomba jól beilleszkedő, de rendelkezik a használati kutyára jellemző képességekkel.

A bírónak meg kell állnia és meg kell állítania az értékelést, amikor véleménye szerint a kutyák viselkedése veszélyes a másik kutyára, a felvezetőre vagy a környezet számára. Egy kutya, amely agresszívnek, túlságosan szégyenlősnek vagy félénknek bizonyul, nem bírja el a tesztet.

Ha, egy kutya nem teljesíti a tesztet, akkor a bíró dönt, hogy a kutya nem alkalmas, avagy ismételhet a jövőben, de legalább 6 hónapos időszak után vezethetik fel ismét. Mindig egy másik bíró előtt kell vizsgáznia a második alkalommal!

Az értékelés véget ér megfelelt vagy nem felelt meg következtetéssel. Minden olyan kutya, akinek sikeres lesz az értékelése, megkapja a tanúsítványt, amelyet az szervező klub és a bíró (k) kiállítanak. Nincsenek pontok vagy pontszámok, de a bíró szabadon megjegyzéseket adhat az az értékelést követően a kutya bizonyítványába.

Az értékelés menete. 

Első rész – zárt területen.

A vizsgálat megkezdése előtt a kutyát fel kell kérni, hogy játsszon / mozogjon, normál természetes viselkedést mutatva, látni kell, hogy nincs gyógyszeres nyugtató hatása alatt.   Felszabadult, boldog viselkedést kell látnunk.

Az első rész során a bírónak meg kell győződnie a kutya viselkedéséről, nem pedig a kiképzés, képzés fokáról vagy feltétlen engedelmességéről.  Amikor a kutya kellően irányítható, kezelhető akkor vehet részt a teszt második részében, ahol napi forgalomban kell meggyőződni arról, hogy biztonságosan vezethető.

  1. A kutya azonosítása mindig a bíró által.

A bíró elhelyezi magát a szabadban, és egyenként magához hívja a résztvevőket, akik bemutatják magukat és kutyájukat. Egy határozott kézfogás után a bíró azonosítja a kutyát, a tetoválás vagy a mikrochip ellenőrzésével. Bár a kezelő számára megengedett, hogy tartsa a kutya fejét (erő nélkül), bírónak kell használnia a leolvasót, nem hagyhatja ezt a felvezetőnek. Kutyák, akiket nem lehet azonosítani, mert olvashatatlan tetoválás, egy nem található mikrochip vagy azért, mert nem engedik meg a bírónak, hogy megközelítse és megérintse őket, kizárják a további részvételből.

  1. Séta pórázon.

A résztvevő követi a bíró által kijelölt utat. Az út legalább 50 – Max. 100 méter, és legalább egy fordulatot tartalmaz jobbra, egyet balra, egy fordulat hátra és egy megállás. A szervezet kis oszlopokat vagy más tárgyakat helyez el, kijelöli előre a bírónak az utat. A megállás után a felvezető keresztül sétál a kutyával, legalább 8 emberből álló csoporton, akik mozognak és beszélnek egymással. Ő kanyarodik és megáll a csoport közepén. Minden ember a csoportban folyamatosan mozog, körülbelül 1 méterre a kutyától. Ezután a bíró jelzése szerint a felvezető a kutyáját a csoportból kivezeti, mintegy 20 méterre. 

A bíró jelzésére a csoport a kutya felé mozdul el és megközelíti a pórázon tartott kutyát. A kutyavezető beszél az egy vagy több emberrel a csoportban, de eközben nem érinti, nem fegyelmezi a kutyát. A bíró jelére a csoport elmegy 20 méterre.

A kutya természetes, szabad viselkedését kell vizsgálni, nem a fegyelmezettségének a fokát! Zajkeltés nem szükséges. 

A kutya ne legyen félénk, bizonytalan, félelmetes vagy agresszív. A KUTYA legyen figyelmes, játékos, élénk, semmilyen természetes viselkedés nem hiba, de a kutyának bizonyítania kell, hogy kellően kezelhető és hogy biztonságosan részt vehet a vizsgálat második részében, a tényleges napi forgalomban az utcán.

  1. A kutya behívása

A kutyavezető kb. 10 méterre távolodik a csoporttól, ahol helyben maradásra utasítja a kutyát, vagy megkér egy harmadik személyt, hogy tartsa a kutyát pórázon. A kutyavezető visszamegy a csoporthoz és a csoport közepén helyezkedik el, majd a bíró jelzésére, behívja a kutyát.

A kutyának be kell lépnie a csoportba, és csatlakoznia kell a kutya vezetőhöz. A csoportban való ismétlődő parancsok engedélyezettek. ( Ne legyen a csoport szoros gyűrű, akár két három méterre is állhatnak az emberek egymástól)!  

A kutyát, amely elfut a csoportból, és nem vonható ellenőrzés alá, a továbbiakban kizárják részvételből.  Ismét nem az engedelmesség mértéke fontos, hanem annak megállapítása, hogy a kutyát eléggé irányítja- e, a kutyavezető és a minimális engedelmességet bemutatja, ami szükséges ahhoz, hogy a forgalom biztonságos része legyen. A kutya nem mutathat félelmet vagy agressziót az emberekkel szemben.

Értékelés a forgalomban.

Az értékelésnek ezt a részét nagyon komolyan kell venni. Nem szükséges, hogy a tesztet szélsőséges forgalomban vagy körülmények között szervezzék, de a valódi napi forgalom kötelező, nem rendezhető egy klub parkolójában, sem napi forgalomtól távol, ahol nem várható semmilyen kihívást jelentő helyzet.

1.A kutyavezető a járdán sétál a pórázon vezetett kutyával legalább 50 métert.

2.A séta első részében találkozik egy személlyel, megáll, üdvözli a személyt hangosan és határozott kézfogással, majd folytatja a sétát.

3.A séta második részében áthalad egy biciklis (a járda jobb oldalán), és egy kocogó fut (a járda bal oldalán).

4.A bíró jelzésére (vagy ha lehetséges, a közlekedési lámpáknál), a kutyavezető leáll, ellenőrzi a forgalmat az utcán, és amikor biztonságos, átkel az utca másik oldalára és folytatja a sétát, de most a bíró előtt megáll.  A séta e részében, anélkül, hogy megállna, áthalad egy másik kutyavezető pórázon vezetett kutyával, nem feltétlenül kell egy másik rottweilernek lenni a zavaró kutyának.

5.A bíró szabadon felvehet gyakorlatokat, például, hogy egy autó mellett megálljon a kutyavezető, és kérdezze meg a sofőrt vagy, hogy a kutyával átmenjen az azonos irányba haladó személyek csoportján stb. stb.

Ismét nem a feltétlen engedelmesség a kritérium, hanem hogy a kutya normálisan kezelhető és társadalmilag elfogadható módon, magabiztos, kiegyensúlyozott legyen. Nem lehet agresszív, nem kelthet félelmet, az emberek és a kutyák felé, nem veszélyeztetheti a forgalmat sem.

Megjegyzés tőlem.

Ismerve a fogadtatást, feltételezve az erős tiltakozást , egy átmeneti időt kell hagyni, hogy a tagok, kutyások szokják a gondolatot . A bíróknak is fel kell készülni egy más szemléletű értékelésre, mint a pontszámok és a vizsgaszabályzatban leírt végrehajtási utasítás. Bírálati lapot is ki kell dolgozni, ami megfelelő tájékoztatást ad és minden kutyát azonos szempontok szerint vizsgál.

Amikor ez a teszt általánossá és elfogadottá válik , be lehet vezetni a következő ajánlást is, ami a társadalmi viselkedést teszttől elvárás az IFR részéről és egységes módon kívánják a jövőben bevezetni. ( majd, ha a kongresszus is bólint rá és meglesz a végleges forma)

– A társadalmi viselkedés tesztjei különálló tesztként szervezhetők, de lehetőleg a klub fajta alkalmassági tesztek részeként. –

  • Ez utóbbi különösen akkor fordul elő, amikor a fajta alkalmassági teszt (BST) van védelmi munka (harapás). Ebben az esetben a társadalmi viselkedés tesztjének kell kötelező legyen a teszt része, és kövesse a védelmi munkát.  –
  • A vizsgálathoz szükséges minimális életkor 12 hónap, lehetőleg 18 hónap. A  kutyának elég idősnek kell lennie ahhoz, hogy megmutassa a természetét.
Miért az őrző-védő rész után?

  Azért, hogy megvizsgálhassák a kutya megnyugvási képességét, ami azzal van összefüggésben, hogy mennyi stressz gyülemlett fel a kutyában , a harci helyzettől. Mennél inkább megterheli a küzdelem, annál inkább irányíthatatlan, így az eresztése is bizonytalanná válik.  Pont ezért zárják ki a nem eresztő kutyát az őrző-védő ágazatban. Az ideges, feszült kutya sokkal előbb válaszol harapással az őt ért ingerre, mint a  nyugodt kiegyensúlyozott kutya, aki hamar lenyugszik, nem vonja ki magát az ember irányítása alól! Kné Tünde 2018. aug.  14. Budapest

Lolli szocializált, szociális kutya .