Lássuk mit is olvastam az IFR jegyzőkönyvben. Szerintem ez nem egy bonyolult és nehezen végrehajtható teszt.   “Társadalmi viselkedés tesztjei ”  6.o.   Ezt gondoltam tovább és írtam le, a hazai viszonyokat figyelembe véve.

Szociális viselkedés értékelése

  1. Általános rendelkezések.
  2. Szervezet.

1.1. Elhelyezkedés.

A teszt első része egy zárt területen szerveződik, a második rész napi forgalomban. A területet fel kell szerelni a jelen szabályzatban említett összes eszközzel, beleértve a működőképes mikrochip-olvasót is

1.2. A résztvevők.

Részt vehet: minden Rottweiler

– az FCI- tagságú kennel klub (teljes tag, társult tag vagy szerződéses partner).

– A vizsgálat napján a kutya legalább 15 hónapos.

– Tetoválással vagy mikrochip által azonosított.

A tüzelő szukák részt vehetnek, de utoljára, minden más után, amikor a többi résztvevő kutya értékelése befejeződött.  A kutyákat egy 1,5 méteres hosszú pórázon vezetve javasolt bemutatni, és semmiképpen nem lehet rövidebb, mint 80 cm. A nyakörv lehet bőrből készült, vagy nagy szemű fém lánc, nem fojtóra állítva.

  1. Bírók.

Megítélheti a tesztet, a BH bírálatával rendelkező valamennyi bíró, nemzeti vagy nemzetközi testület tagja, a kutya viselkedést jól ismerő szakember, aki tapasztalt a fajtában. A bíró csak 15 kutyát bírálhat naponta. Ha több kutya vesz részt, további bírókat kell meghívni.

  1. Viselkedés a vizsgálat során.

A felvezető mindig követi a bíró (k) iránymutatásait, annak elutasítása, azonnali kizáráshoz vezet. A felvezető jogosult a kutyát jutalmazni, de csak gyakorlatok végén és nem rendkívüli módon. Nem jutalmazhatja, motiválhatja a kutyát játékokkal vagy étellel. A felvezető semmilyen körülmények között nem használhat erős kényszert. A kutyát természetes módon kell vezetni, hosszú pórázzal, és a kutyának irányíthatónak kell lennie az egész próba alatt. Bíró értékelése és megállapításai nem vitathatók, nincs helye fellebbezésnek.

  1. Az értékelés.

A kutya természetes viselkedését kell értékelni napi körülmények között, az emberek felé, más kutyák felé, a forgalomban.

A szociális viselkedés több, mint “nem harapni”, ez azt jelenti, hogy a kutya irányítható, kezelhető, hogy normális és társadalmilag elfogadható a viselkedése, minden körülmények között, amire a napi interakcióban számíthatunk emberekkel, kutyákkal és forgalomban.

Az értékelés eredményének kritériuma tehát nem a képzési szint vagy a kutya engedelmessége, hanem az a tény, hogy a kutya magatartása minden körülmények között társadalmi. Vagyis megmutatja, hogy képes a mindennapi élet része lenni normális módon, anélkül, hogy veszélyt jelentene magára és környezetére. Célja a rottweiler eredeti tulajdonságainak vizsgálata, megóvása, kell legyen, jelesül, hogy megbízható jellemű, jól szocializált, családba és a társadalomba jól beilleszkedő, de rendelkezik a használati kutyára jellemző képességekkel.

A bírónak meg kell állnia és meg kell állítania az értékelést, amikor véleménye szerint a kutyák viselkedése veszélyes a másik kutyára, a felvezetőre vagy a környezet számára. Egy kutya, amely agresszívnek, túlságosan szégyenlősnek vagy félénknek bizonyul, nem bírja el a tesztet.

Ha, egy kutya nem teljesíti a tesztet, akkor a bíró dönt, hogy a kutya nem alkalmas, avagy ismételhet a jövőben, de legalább 6 hónapos időszak után vezethetik fel ismét. Mindig egy másik bíró előtt kell vizsgáznia a második alkalommal!

Az értékelés véget ér megfelelt vagy nem felelt meg következtetéssel. Minden olyan kutya, akinek sikeres lesz az értékelése, megkapja a tanúsítványt, amelyet az szervező klub és a bíró (k) kiállítanak. Nincsenek pontok vagy pontszámok, de a bíró szabadon megjegyzéseket adhat az az értékelést követően a kutya bizonyítványába.

Az értékelés menete. 

Első rész – zárt területen.

A vizsgálat megkezdése előtt a kutyát fel kell kérni, hogy játsszon / mozogjon, normál természetes viselkedést mutatva, látni kell, hogy nincs gyógyszeres nyugtató hatása alatt.   Felszabadult, boldog viselkedést kell látnunk.

Az első rész során a bírónak meg kell győződnie a kutya viselkedéséről, nem pedig a kiképzés, képzés fokáról vagy feltétlen engedelmességéről.  Amikor a kutya kellően irányítható, kezelhető akkor vehet részt a teszt második részében, ahol napi forgalomban kell meggyőződni arról, hogy biztonságosan vezethető.

  1. A kutya azonosítása mindig a bíró által.

A bíró elhelyezi magát a szabadban, és egyenként magához hívja a résztvevőket, akik bemutatják magukat és kutyájukat. Egy határozott kézfogás után a bíró azonosítja a kutyát, a tetoválás vagy a mikrochip ellenőrzésével. Bár a kezelő számára megengedett, hogy tartsa a kutya fejét (erő nélkül), bírónak kell használnia a leolvasót, nem hagyhatja ezt a felvezetőnek. Kutyák, akiket nem lehet azonosítani, mert olvashatatlan tetoválás, egy nem található mikrochip vagy azért, mert nem engedik meg a bírónak, hogy megközelítse és megérintse őket, kizárják a további részvételből.

  1. Séta pórázon.

A résztvevő követi a bíró által kijelölt utat. Az út legalább 50 – Max. 100 méter, és legalább egy fordulatot tartalmaz jobbra, egyet balra, egy fordulat hátra és egy megállás. A szervezet kis oszlopokat vagy más tárgyakat helyez el, kijelöli előre a bírónak az utat. 

A megállás után a felvezető keresztül sétál a kutyával, legalább 8 emberből álló csoporton, akik mozognak és beszélnek egymással. Ő kanyarodik és megáll a csoport közepén. Minden ember a csoportban folyamatosan mozog, körülbelül 1 méterre a kutyától. Ezután a bíró jelzése szerint a felvezető a kutyáját a csoportból kivezeti, mintegy 20 méterre. 

A bíró jelzésére a csoport a kutya felé mozdul el és megközelíti a pórázon tartott kutyát. A kutyavezető beszél az egy vagy több emberrel a csoportban, de eközben nem érinti, nem fegyelmezi a kutyát. A bíró jelére a csoport elmegy 20 méterre.

A kutya természetes, szabad viselkedését kell vizsgálni, nem a fegyelmezettségének a fokát! Zajkeltés nem szükséges. 

A kutya ne legyen félénk, bizonytalan, félelmetes vagy agresszív. A KUTYA legyen figyelmes, játékos, élénk, semmilyen természetes viselkedés nem hiba, de a kutyának bizonyítania kell, hogy kellően kezelhető és hogy biztonságosan részt vehet a vizsgálat második részében, a tényleges napi forgalomban az utcán.

  1. A kutya behívása

A kutyavezető kb. 10 méterre távolodik a csoporttól, ahol helyben maradásra utasítja a kutyát, vagy megkér egy harmadik személyt, hogy tartsa a kutyát pórázon. A kutyavezető visszamegy a csoporthoz és a csoport közepén helyezkedik el, majd a bíró jelzésére, behívja a kutyát.

A kutyának be kell lépnie a csoportba, és csatlakoznia kell a kutya vezetőhöz. A csoportban való ismétlődő parancsok engedélyezettek. ( Ne legyen a csoport szoros gyűrű, akár két három méterre is állhatnak az emberek egymástól)!  

A kutyát, amely elfut a csoportból, és nem vonható ellenőrzés alá, a továbbiakban kizárják részvételből.  Ismét nem az engedelmesség mértéke fontos, hanem annak megállapítása, hogy a kutyát eléggé irányítja- e, a kutyavezető és a minimális engedelmességet bemutatja, ami szükséges ahhoz, hogy a forgalom biztonságos része legyen. A kutya nem mutathat félelmet vagy agressziót az emberekkel szemben.

Értékelés a forgalomban.

Az értékelésnek ezt a részét nagyon komolyan kell venni. Nem szükséges, hogy a tesztet szélsőséges forgalomban vagy körülmények között szervezzék, de a valódi napi forgalom kötelező, nem rendezhető egy klub parkolójában, sem napi forgalomtól távol, ahol nem várható semmilyen kihívást jelentő helyzet.

1.A kutyavezető a járdán sétál a pórázon vezetett kutyával legalább 50 métert.

2.A séta első részében találkozik egy személlyel, megáll, üdvözli a személyt hangosan és határozott kézfogással, majd folytatja a sétát.

3.A séta második részében áthalad egy biciklis (a járda jobb oldalán), és egy kocogó fut (a járda bal oldalán).

4.A bíró jelzésére (vagy ha lehetséges, a közlekedési lámpáknál), a kutyavezető leáll, ellenőrzi a forgalmat az utcán, és amikor biztonságos, átkel az utca másik oldalára és folytatja a sétát, de most a bíró előtt megáll.  A séta e részében, anélkül, hogy megállna, áthalad egy másik kutyavezető pórázon vezetett kutyával, nem feltétlenül kell egy másik rottweilernek lenni a zavaró kutyának.

5.A bíró szabadon felvehet gyakorlatokat, például, hogy egy autó mellett megálljon a kutyavezető, és kérdezze meg a sofőrt vagy, hogy a kutyával átmenjen az azonos irányba haladó személyek csoportján stb. stb.

Ismét nem a feltétlen engedelmesség a kritérium, hanem hogy a kutya normálisan kezelhető és társadalmilag elfogadható módon, magabiztos, kiegyensúlyozott legyen. Nem lehet agresszív, nem kelthet félelmet, az emberek és a kutyák felé, nem veszélyeztetheti a forgalmat sem.

Megjegyzés tőlem.

Ismerve a fogadtatást, feltételezve az erős tiltakozást , egy átmeneti időt kell hagyni, hogy a tagok, kutyások szokják a gondolatot. A bíróknak is fel kell készülni egy más szemléletű értékelésre, mint a pontszámok és a vizsgaszabályzatban leírt végrehajtási utasítás. Bírálati lapot is ki kell dolgozni, ami megfelelő tájékoztatást ad és minden kutyát azonos szempontok szerint vizsgál.

Amikor ez a teszt általánossá és elfogadottá válik, be lehet vezetni a következő ajánlást is, ami a társadalmi viselkedést teszttől elvárás az IFR részéről és egységes módon kívánják a jövőben bevezetni. ( majd, ha a kongresszus is bólint rá és meglesz a végleges forma)

– A társadalmi viselkedés tesztjei különálló tesztként szervezhetők, de lehetőleg a klub fajta alkalmassági tesztek részeként. –

  • Ez utóbbi különösen akkor fordul elő, amikor a fajta alkalmassági teszt (BST) van védelmi munka (harapás). Ebben az esetben a társadalmi viselkedés teszt  kövesse a védelmi munkát.  –
  • A vizsgálathoz szükséges minimális életkor 12 hónap, lehetőleg 18 hónap. A  kutyának elég idősnek kell lennie ahhoz, hogy megmutassa a természetét.
Miért az őrző-védő rész után?

Azért, hogy megvizsgálhassák a kutya megnyugvási képességét, ami azzal van összefüggésben, hogy mennyi stressz gyülemlett fel a kutyában , a harci helyzettől. Mennél inkább megterheli a küzdelem, annál inkább irányíthatatlan, így az eresztése is bizonytalanná válik.  Pont ezért zárják ki a nem eresztő kutyát az őrző-védő ágazatban. Az ideges, feszült kutya sokkal előbb válaszol harapással az őt ért ingerre, mint a  nyugodt kiegyensúlyozott kutya, aki hamar lenyugszik, nem vonja ki magát az ember irányítása alól! 

Speciális képzés nem kell a teszt végrehajtásához.

Viszont kell a kutyát nevelni, közösségbe hordani, ahhoz, hogy elfogulatlan viselkedést tudjon prezentálni, idegen helyen, idegen emberek, idegen kutyák láttán is.

Lolli szocializált, szociális kutya .

Számtalan más írás olvasható a témában, mind nem lehet itt, de a jobb megértést segíti miért ezt a témakört érinti az IFR ilyen hangsúlyosan. Ajánlásában konkrét javaslattal állt elő a teszt lebonyolításáról és fő vázáról, tartalmáról. Semmi extra ingernek nem teszik ki a kutyát , így nincs mitől tartani , hogy ” nem sikerül”. A teszt menetének leírásához nem árt, ha tisztázzuk a fogalmakat . Ezért ide teszem a két rövid idézetet, figyelemfelkeltőnek. Tappancsokkal jelölt cím rejti a linket a teljes cikkhez.
Ajánlom olvasásra.
Szociális viselkedés

Etológiai értelemben társas (szociális) viselkedésnek nevezünk minden olyan magatartásformát, amely több, ugyanabba a fajba tartozó állat részvételét igényli. A társas viselkedés fontos elemei a szociális állatok csoport szerveződése, a kommunikáció formái, az agresszió, a csoporton belüli rangsor kialakulása és a szociális tanulás. Teljes tartalom a cím alatti linkről érhető el.

Mi most nem a kutya csoporton belüli szociális viselkedéssel foglalkozunk, bár a kutyák viselkedésének megértéséhez az is fontos. Az etológia tudománya gyors fejlődésen ment keresztül az elmúlt húsz évben, így érdemes nagyobb figyelmet szentelni rá.

Második idézet  – A kutyák szocializációja – ez a téma ami nekünk most az alapot adja.

Stefan Siman kutya.hu.

Szocializált viselkedés

Az utóbbi évtized legtöbbet hallható és olvasható kutyatartói szakkifejezése a “szocializáció”. A kutya szocializációjának tömör meghatározása: az állat fokozatos hozzászoktatása az élete során őt körülvevő környezeti ingerekhez. De mit kell egy átlagos kutyatartónak ez alatt értenie, valamint csinálnia, és miért fontos ez a nem kutyatartó embereknek? Mikor kezdhető el, és meddig tarthat a szocializáció folyamata? Ezekre a kérdésekre kaphatnak választ a gazdik az alábbiakban.

A jelen kor civilizált körülményei között társállatként tartott kutyák viselkedését, magatartását, reakcióit két, egymástól jól elkülöníthető szociális viselkedés forma jellemzi:

√        Az egyik a kutya szociális viselkedése, kötődése a gazdájával, illetve a vele egy lakóközösségben élő emberekkel szemben. Ennek a viselkedésformának az elsajátítása – a fajnak megfelelő tartási körülményeket feltételezve – nagyjából genetikailag vezérelten, természetes módon, szinte magától alakul ki.

√        A másik a kutya szociális viselkedése a lakótéren kívüli vagy onnan beáramló környezeti ingerekkel szemben, beleértve az idegen emberektől és állatoktól kapott ingereket is. Az ebben a pontban említett ingerekkel szembeni és azok hatására kialakuló – az emberektől és a társadalomtól elvárt, helyesnek és elfogadhatónak tartott – viselkedés formákra, reakciókra minden kutyát tanítani, nevelni, szoktatni kell. (bővebben a linkre kattintva)

A szociális viselkedés – A szocializált viselkedés