Történet, aminek az eredménye most került nyilvánosságra. Megszűnt a MÁRK IFR tagsága.

A jobb megértést segítheti a kezdet, amihez vissza kell menni két évet. Tulajdonképpen azt az időszakot tudom leírni, amikor én bekapcsolódtam ebbe a történetbe. 2016 – 2017-ben MÁRK tag voltam. Segítettem Forgács Marinak, összeállítani egy honlapot, ami az ígéretek ellenére sem valósult meg.

Az általa választott informatikussal, hamar megtaláltam a hangot, jól tudtunk együttműködni. Jó munkát végzett, én meg szorgalmasan megtanultam a tudnivalókat és a „kutyás” tudást adtam hozzá. Közösen feltöltöttük a honlapot majd élesítésre került 2017 végén. Akkor még nem tudtam, hogy ezzel megnyertem az örökös szerkesztői címet is.

Változás volt a MÁRK elnöki tisztében. 2018. február

Akkor az új elnök Forgács Istvánné, Mari lett. Ő, mint elnök kapta meg a hivatalos leveleket, amivel a klubbot megkeresték. Jöttek a tájékoztató levelek. Olyan levelek, amiről addig csak az elnököknek volt tudomása és azt vagy megosztotta a vezetőséggel és a tagsággal, vagy nem. Ezt én nem tudom hogyan volt, de Mari megosztotta velem az információkat. Mivel a MÁRK honlap és a közösségi felületek adminisztrátora, szerkesztője voltam addigra, napra készen tudomást szereztem az eseményekről. Ez irányította a figyelmemet az IFR-re ismét. Érdekes írásokat olvastam a honlapon. ( google fordítónak hála, nem kellett másra várnom, hogy az írások tartalmát megértsem)

Így jutunk el a mai események kezdetéhez.

Jött egy levél az IFR elnökétől 2018. májusában. Így számoltunk be a honlapon a megkeresésről.

http://markrottweilerklub-hungary.hu/fontos-esemenyek-az-egyesulet-eleteben/

Ezt a választ küldtük az elnök úrnak. Én írtam magyarul, Hegedűs Mónika angolul.

https://drive.google.com/file/d/1ixIXkDZvfzVJEwq5TwR4aSC6pEGARNmO/view?usp=sharing

Későbbi információim szerint, a MÁRK megpályázta a 2021-es IFR Világkiállítás rendezésének jogát, a munkaversenyt nem, mert a IFR munkaversenyt, a költségei és a feladtok ismeretében, nem merte bevállalni. Sem emberi sem anyagi erőforrás nem látszott ehhez.

Ezen a két rendezvényen nem láttak túl, volt a benyomásom akkor is.  Mind a vezetőség, mind a tagság figyelmen kívül hagyta, mi zajlik az IFR háza táján. Pedig fontos részekre hívtam fel a figyelmüket, fordítottam, a honlapon is közzé tettem. Sőt az információs facebook oldalon is. Javasoltam egy szemléletváltást és ezt írásos formába is öntöttem.

Ez a rendezvény, IFR társadalmi és szociális kutya törekvését helyezte volna a középpontba. Csakhogy én sem vezető, sem tag nem voltam addigra a MÁRK- ban. Most sem vagyok, ez az én személyes döntésem és nem haragból táplálkozik. Na, de!

Ugorjunk a máig.

Volt, aki figyelt és készült.

Benyújtotta a jelentkezését, lásd, az írás elején. Ő kiemelt rendezvények megtartásával, pályázott pénzek elnyerésével, promotálta magát és a szervezetét. ADRK Világkiállítás, Klubkiállítások, Oliver Neubrand szeminárium , MEOESZ CACIB és összfajtás CAC-k.

Így eshetett meg, hogy 2019. szeptemberében Dániában, elhangozhatott egy mondat, amire a MÁRK kizárását felfűzhették.

„A HMRE képviselője sajnálja ezt, és kijelenti, hogy mindkét klub ugyanazokat a tenyésztési szabályokat alkalmazza, de klubja az egyetlen vagy legalábbis legaktívabb klub.

Mi okból tette ezt a kijelentést? Az alapszabály változása miatt, ami mégse tette lehetővé, hogy egy országból több klub is legyen az IFR tagja.

Így szól a mondat, ami látszólag elutasítja a HMRE felvételét. „További indítvány a napirendről. A magyar HMRE klub kérelme már nem releváns, mivel az adaptált alkotmány országonként csak egy tagklubot enged meg, míg az IFR-nek már van magyar tagklubja: a Magyarországi Általános Rottweiler Klub (MARK).” Erre válaszol a képviselő, a fent idézet mondattal.

Lássuk tovább a jegyzőkönyv oldalait!

Tanácskozás lesz arról, hogy miért is vetődik fel az új klub támogatása, mi módon oldható meg, hogy a HMRE mégis az IFR tagja lehessen. Az indoklás az, hogy a MÁRK-al nincs kommunikáció, senki nem képviseli a szervezetet, nem vesz részt semmilyen tanácskozáson, nem küld anyagot, a közös tenyésztési program érdekében kért adatszolgáltatásnak nem tesz eleget. Nem működik együtt és vélhetően nem lehet számítani rá, a jövőben sem. Tagdíjat fizet, de ez kevés, mivel minden tag klubtól elvárják az aktív részvételt. Ezt többször hangsúlyozták a rendezvényeken, a közzé tett beszámolókban, így van indok a kizárásra.

Ez egy jól előkészített fordulat, ami nem szól másról, minthogy, megtárgyalták annak lehetőségét, hogyan vehetnék fel a HMRE-t. Születik egy határozat, meg is szavazzák a sürgőssé nyilvánított napi rendi pontot, közgyűlés elé viszik a döntést most, nem halaszthatnak két évet. A közgyűlésen a szavazás tulajdonképpen már formális, hiszen a döntés megszületett, de az alapszabály rendelkezéseit nem kerülhetik meg, a közgyűlésnek kell jóvá hagyni a döntést. MÁRK-ot ki kell zárni, így a másik klub felvételt nyerhet, mert ígéretet tett az együtt működésre! MÁRK kizárásra kerül, HMRE felvételt nyert, a közgyűlés 2/3-os többséggel megszavazta!

Ilyen az, amikor valaki tud kommunikálni az érintet vezetőkkel, emberekkel. Kellően elkötelezett arra, hogy érvényesítse saját érdekeit. Van támogatottsága, ami abból táplálkozik, hogy sok ember csalódott, haragszik a” MÁRK”- ra. Valamilyen módon van anyagi bázisa, így bátran ígéretet tehet, egy nagy világ rendezvény megtartására.

Mit tudhatunk

Azt csak mi tudhatjuk hazai, egyszerű kutyások, hogy nem a tenyésztésben működik együtt, aminek hiányát a MÁRK-on kérték számon, hiszen olyan, mint tenyésztés abban a szervezetben sincs. Bár, lehet, van, de az nagyon titkos, mert a honlapján nyomát se lelni. Kizárólag a fajta érdekében tett aktivitásnak sem, olyant pláne nem, ami a hazai teljes rottweileres közösség összefogásával valósult volna meg, a tenyésztés érdekében. Viszont tud rendezvényt szervezni és jelentkezett az IFR Világbajnokság megrendezésére! Most már csak azon kellene elgondolkozni, hogy ki mindenkinek állt érdekében, hogy ez a döntés megszülethessen!

Emlékek

Én emlékszem arra, hogyan alakult meg a MÁRK, mint klub, arra is mi volt az eredeti célja. Arra is emlékszem ki mindenki vett részt a klub munkájában. MÁRK újság 1992-ből, majd az azt felváltó, 1993-1998-ig megjelenő „a Rottweiler” szaklap, Hajas István szerkesztésében rendelkezésemre áll-állt az információ gyűjtésben, ha az emlékezetem kevés lenne. Így nem nehéz visszaemlékezni arra, amikor 22 éve, MÁRK helyi szervezetet alapítottunk, amit az akkori MÁRK vezető feloszlatott, adatszolgáltatás hiánya miatt. Az alapszabály leírásában megjelenő, egy éves próbaidős tagság lehetőségét kihasználva. Túl léptünk ezen, nem foglalkoztunk a MÁRK- al. Csináltuk tovább, ahogyan gondoltuk.

Nyomot hagyott

Emlékszem arra is, amikor azok „hagyták el ” a MÁRK-ot, akiknek az egyéni érdekeik mást diktáltak. Leginkább akkor, amikor a tenyésztésre alkalmatlan jelző, ott lebegett a kutyáik feje felett! Mi történt olyankor? Semmi egyéb, mint a lazább követelményeket támasztó MEOE szervezetek – vagy – a MEOE Rottweiler fajtaszakosztály, későbbi nevén MRK klub színeiben pózoltak és tenyésztettek tovább. Így a fajtát képviselő „ellen” szervezet vezetősége, minden időben zászlajára tűzte a MÁRK megszüntetését, az IFR tagság elbirtoklását! Minden ciklusban és minden változó vezetői összetételben. Levelek mentek az IFR testülethez, hogy miért az ő klubjukat kellene felvenni a MÁRK helyett. Eddig nem sikerült. Most igen.

Mindenki, aki csalódott eddig a MÁRK- ban, revansot vehetett!

Sok sikert, kitartást, úgy a tenyésztésben, mint a munkakutyázásban és nem utolsó sorban a közösség építésben.

Az én egyéni véleményem a dologról, hogy ez a világ nem az én világom. Ez a siker némi csúsztatás eredménye, a háttérben zajló eseményeket ismerve.  Ám ez bizonyára maradi gondolkozás, inkább ügyes, taktikus lépésnek kellene látnom. Az érzéseim változatlanok, pont úgy történt minden, mint ami megszokott volt a harminc év alatt, a mindig szemben álló két fajta klub között. Áskálódás, hazugság, szar keverés, egymásra mutogatás.

Ami csalódás nekem, de nem meglepő, hogy az IFR vezető testülete meglépte ezt a lépést. Nézve a mosolygós arcokat a fotón, sok ismerős arc köszön vissza a MÁRK és MEOESZ  rendezvényeiről. Bírók, kiállítók – más klubok elnökei.

Eközben mi történik a fajtával itthon? Hmmm. ki tudhatja azt ? Bizonyára hatalmas fellendülés lesz, mint ahogy eddig is így volt. Csak úgy szárnyalni fog a rottweilerezés.

Visszatekintés, annak, aki picit tovább akarja gondolni, mi vezethetett a kizáráshoz.

IFR kongresszus 2011.

https://siroccorottweiler.hu/ifr-kongresszus/

Beszámoló az IFR VB-ről

http://tunde54.blogspot.com/2011/11/beszamolo-az-ifr-vb-rol.html

ADRK 2013. Elnöki beszámoló

https://siroccorottweiler.hu/adrk-2013/

IFR kongresszusról 2013.

https://siroccorottweiler.hu/svajci-rottweiler-club/

Az ADRK és a Svájci rottweiler klub között is megszakadt az együttműködés 2014.

Szintén ezen a linken van, amikor ismét rendeződött a viszony és az ADRK is visszalépett az IFR – be. https://siroccorottweiler.hu/ifr-kongresszus/

2013-ban Dirk Vandecasteele, bírált a MÁRK kiállításon, ahol egy hosszú beszédben indokolta a bírálatát. Tulajdonképpen elmondta, amit a kongresszuson elhatároztak, képviseltek. – MÁRK elnöke Haás Gábor ekkor még.

2015-ben is volt IFR kongresszus

Nem követtem az eseményeket, éppen állami irányítás, ETSZ rendszer volt, miközben a MEOE 2014-ben szövetségi rendszerben működött tovább. Majd visszakerült civil kézbe, a kutyatenyésztés 2016-ban. 2015-2018-januárjáig MÁRK elnöke Konrád László.

2018 – ban került a szemem elé a téma, hogy az IFR 2017-ben komoly lépésekkel és elhatározásokkal folytatta az 2011-ben megkezdett munkát.

2.1.3 Céljainak elérése érdekében szoros együttműködést kell szervezni az egyes országok tenyésztési szövetségei között, különös tekintettel, azokkal a szervekkel, amelyek a legnagyobb tenyésztési felelősséggel tartoznak (fajtára szakosodott bírák, tenyésztővezetők), mind nemzetközi, mind pedig regionális vagy nemzeti szinten A Rottweiler populáció egészségének javítása, a fajtastandard világméretű értelmezésének homogenitásának biztosítása és a Rottweiler tartása és tenyésztése szempontjából prioritások meghatározásáról szóló szint meghatározása érdekében.

Ilyen témák és kérdőívek kitöltésére buzdították a tagklubokat.

Tegye fel a kezét, aki tud arról, hogy ez széles körben nyilvánosságot kapott volna, vagy akár beszédtéma lett volna!

További kérdések

Milyen tenyésztői hálózatra, összefogásra támaszkodhatott volna bárki, aki ezeknek a kérdőíveknek a kitöltésére vállalkozott volna?! Kik azok, akik kendőzetlenül hozzájárultak volna ahhoz, hogy ebben a programban részt vegyenek? Kik azok, akik bármilyen szakmai segítséggel segíteni tudták volna a klub munkáját? Kik azok, akik az önös érdekeiken túl, egy lépést is tettek a szakmai alapokon nyugvó MÁRK érdekében?

Tartson már önvizsgálatot mindenki, aki gunyoros megjegyzésekkel, kárörvendően örül a MÁRK kizárásának az IFR- ből!

Soha egyik vezetőség sem használta az elmúlt harminc év alatt az IFR-tagságot másra, mint dicsekvésre és taktikából. A nemzetközi szervezetben betöltött tagsága biztosította az FCI keretet, a kinólógiai csúcsszerv támogatása nélkül is.

Mivel folyamatos ellenzékben volt a MEOE-val szemben,  kezdetben az MKSZ, MNJK oldalán, majd később csak az MNJK oldalán, nem volt veszélyben, ha sikerül kizáratni a MEOE-t az FCI-ből. 2005- 2006 tájékán a teljes megszűnés, fenyegette, úgy lecsökkent a taglétszáma, mert nem tarthatott tenyészszemlét. Akkor került bevezetésre a ZTP „B” típus. 2007-től szép lassú, majd 2009-től, dinamikus fejlődésnek indult, mert Forgács Mari MÁRK tag lett, majd munkabírói vizsgát tett és Haás Gabival közösen, baráti, segítő gesztussal tartották meg a tenyész szemléket.

2007- től

Viktor fiam a MÁRK iskolát vezette és vitt egy kis szakmát az iskola életébe. 2008-ban az IFR segéd tovább képzésen is részt vett. Tudott segédelni és németül is beszélt. Rottweilerül is tudott, így megállta a helyét, ott kint is a csapatban. Kitartott 2010-ig, aztán feladta. A szövevényes viszonyokat, az általános tudatlanságot rosszul tolerálta. Ő mást tanult itthon, más rottweilereken nőtt fel. Mi őt támogattuk, amikor a MÁRK iskolájára mentünk. Én természetes módon segítettem, mint ahogyan mindig is szoktam.

Talpra állt a szervezet, ismét sokan csatlakoztak. Különböző érdekcsoportok váltották egymást, futott a szekér, volt a látszat. Épült, szépült az iskola és ez bizony Forgács Mari kitartásának volt köszönhető, mint ahogyan a kiállítások szervezése, tenyész szemlék lebonyolítása is.

Történt, ami történt, mindenki rakja össze önmagában, milyen felelőssége van az eseményekben.  Én biztos nem fakadok sírva és nem sajnálom azokat, akiknek a fajta hanyatlása köszönhető munkaképességben és minden egyebekben. Lásd, mint fentebb, ez nem az én világom, így részt venni se szeretnék benne. Örökös meccsek és játszmák számomra unalmasak. Maradok hobbi kutyás, aki azt szeretné, hogy mindenki örömként élje meg, hogy rottweilere van!