Ki a tenyésztő és ki nem az ?

Ki a tenyésztő és ki nem az, tesszük fel a kérdést rendre. Pátosz nélküli válasz a szuka kutya tulajdonosa, aki bejelenti az almot, a törzskönyvet vezető szervezetnek.

• A szuka kutya tulajdonosa
• A „valódi” tenyésztő, felkészült, a fajtát jól ismerő ember, aki bekapcsolódik a hazai csúcs Kinológiai szervezet munkájába.
• Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége, szerződött partnerének, egyik klubjának vagy az adott fajta, fajtagondozó szervezetének tagja.
• A fajtára előírt tenyésztési, törzskönyvezési szabályzatokat ismeri, betartja.
• Minősített tenyészállatai vannak.

Idáig eljutni, komoly kötelezettségvállalásokkal jár, mert tenyészállatnak nem születik a kutya, de azzá válhat, ha minden paraméternek megfelel, amit a tenyészállattól elvárhatunk !

A teljesség igénye nélkül lássunk mi minden feladata van a tenyésztőnek, ha már megszületett az alom, de már a tervezés időszakában is. 

• • alom bejelentési kötelezettsége van a fajtagondozó szervezet felé. A kitöltött nyomtatványokon, az előzetesen kiváltott kennel névvel, igazolja a kutyák származását. Így az utódok törzskönyvi bejegyzésre kerülhetnek. A törzskönyvi adatok alapján a szervezet származási igazolást állít ki, melynek tartalmaznia kell:
  • a kutya nevét
  • a kutya születési idejét
  • tenyésztő neve, lakcíme
  • törzskönyvi jel, szám

• • az kutya egyedi azonosítóját, chipszámát/, vagy pluszban tetoválás számát is-egyes fajtákban

• • tartalmazza a kutya szüleinek, nagyszüleinek, ük szüleinek adatait, eredményeit

• • MEOE-FCI adatbázisába bevezetve – ezt a Kinológiai csúcsszerv pecsétje hitelesíti.

• • szerződéssel, származási lappal + chippel + egészségügyi garanciával + 4 x féregtelenítve + 2 védőoltással, szocializálva, adja át a kiskutyát

• • a szülők fajta specifikus genetikai, egészségügyi szűrésekkel rendelkeznek, amit a fajta tenyésztési programja kötelezően előír számukra.

• • Vannak fajták ahol kötelező tenyész alkalmassági vizsgálaton is részt kell venni (tenyész szemle), ahol a munkaképességet is bizonyítani kell. Nem ritka, hogy a fajták tenyésztéséhez, munkavizsga megléte is előírás.

• Az adott fajta, fajtagondozó klubja az állatvédelmi törvény maximális betartását számon kéri, tenyész hely, alom ellenőrzést végez.

Lássuk be, mindezek a kötelezettségek bizony sok pénzzel, energia befektetéssel járnak, amit a tenyésztő munkával teremt elő. A tenyészállatokra, alomra fordított költségek egy részét fedezi a vételár, ami első hallásra igen soknak tűnhet. Ritka, kis egyedszámmal rendelkező fajtánál az ár lényegesen magasabb, mint a nagy egyed számmal rendelkező, népszerű, könnyen szaporodó fajtáknál. Emelheti még a vételárat az állatorvosra fordított költség, a komplikált, nehéz elléseknél.

Kik a szaporítók?

Alapvetően mindenki, aki nem tesz eleget a fenti követelményeknek, de azért általánosságban felsorolható mi jellemzi őket.

• • Hivatalosan, fő tevékenységként is lehet kutyát tenyészteni. Ám ennek is vannak szabályai, törvényi kötelezettség és előírások tartoznak hozzá. Ami nem kell hozzá a fajtagondozó klub engedélye, nem kötelező a minősített tenyészállat sem, ránézésre kell a fajta kritériumnak megfelelni.   Régen az ilyen utódokat is lehet törzskönyveztetni, csak különböző pecsétek jelezték , hogy a “szülő nem rendelkezik az előírt minősítéssel”, “korhatár alatti párosítás”. Ezt a két pecsétet használták leggyakrabban, a kiadott származási lapokon, de a későbbi generációk származási lapján ennek már nyoma se volt! Régen dupla díjat kellett fizetni az ilyen származási lapok kiállításáért.

• • • Ma már elkülönülten tartják nyilván, regiszteres származási lapot kaphatnak az ilyen kölykök. A díj azonos, de csak egy konfirmációs eljárás után kerülhetnek be a fajta törzs könyvébe, mint tenyészállatok.
    •  mára sokkal jellemzőbb , hogy a szakszerűség látszata nélkül végzi a szaporítást a többség
    • nem vált ki kennel nevet, nem jelenti be az almot
    • nincs chip a kölykökben, pedig az, az ajándékozásnál is kötelező
  • • jóval olcsóbban adja a kiskutyákat, mint egy tenyésztő mert, jóval kevesebbet fektet bele a tevékenységébe. Úgy tudásban, mint anyagiakban.
    •  általában nincsenek meg a szülők egészségügyi szűrései.
    • nincs szakemberek által minősített tenyészállata, vagy a minősítés “nem alkalmas”
•  a kicsiket jó esetben féreg hajtva, oltással adja át, de az is lehet, hogy nem, mert oltási könyvet nem vesz az állatorvostól és a kötelező chipelést sem ejti meg.  Régen nem, de ma már az oltási könyv is pénzbe kerül, sorszámozott. Így az oltás ténye is meg kérdőjelezhető, ha nincs a kölyöknek névre kiállított oltási könyve .  Így abban se lehetünk biztosak, hogy  állatorvos látta ezt az almot, a mama kutyát.
• nem szűri a kutyáit genetikailag is kimutatható, betegségekre, ami ma már több fajtában kötelező, megelőző lépés, az állomány érdekében.
• jó esetben jó körülmények között tartja az állatokat, de gyakran előfordul, hogy nagyüzemben ellető tevékenységet folyat. „Majd fejére dől a ház” és a kutyák elhanyagolt, lepusztult környezetben sínylődnek, vegetálnak, míg ki nem zsarolták őket teljesen, hogy aztán ne törődjenek a további sorsával.

Miért állítjuk szembe a tenyésztőket és a szaporítókat?

• A köztudatban elterjed nézet miatt, hogy a tenyésztő az lelkiismeretes, kutyaszerető ember, a szakszerűség a kisujjában van, nála hibátlan kutyák születnek, míg a szaporító az lelkiismeretlen gazember, csak a meggazdagodás vezeti.
• • • Nem feltétlen van így, de ez a nézet még akkor kezdett terjedni, amikor a származási igazolás, még fontos dokumentum volt, a kutyával kereskedők számára. Itthon az általános szemlélet nem kedvez az előre lépésnek, a jelentős változásnak.
    • A papiros kutyaszaporítást, felváltotta a keverékek, korcsok (ők több generációs keverékek) megmentése. Ezek a kutyák is szaporítótól származnak, de ritkán láthatunk bemutatva ilyen kutya gyárakat. Másfajta kommunikációval, társadalmi összefogás indul el az érdekükben. Őket is, a felelőtlen emberek tömegei kényszerítik kutyához nem való, méltatlan életre. Pont annyi kutya gyár létezik ebben is, mint a fajtatiszta szaporításként elkezdett tevékenység háza táján. A menhelyi kutyák nagyobb csoportja ezekből a kutyákból tevődik ki, amit statisztikai tény is igazol.

Miért tesszük fel a kérdést, hogy ki a VALÓDI ÉS JÓ tenyésztő?

A fentiek miatt és azért, mert szeretünk listázni. Lássuk, milyen plusz dolgot tesz a jó tenyésztő:

• • • a tenyésztő minden tenyészetében született kutyáért felelősséget vállal, függetlenül attól, hogy kinek és milyen célra adta oda. Törvényben előírt állatszavatosság mértékéig minden esetben.  Ezt a Polgári Törvénykönyvben, állat szavatosság címszó alatt olvashatod el. Ezen túl minden garanciavállalás egyedi döntés, ő ismeri a saját állományát, na meg szereti, aggódik a kutyáiért, szeretett fajtája sorsáért.
  • • a tenyésztő ismeri a fajtát! Tud beszélni róla, nem csak a győztességeket, címeket sorolja, hangsúlyozva az előkelő származást
  • • a tenyésztő megválogatja, hogy kinek ad kutyát!
  • • a tenyésztő engedi, hogy megnézd az almot,
  • • többször látogathatod, választási lehetőséget ad, jó esetben több kölyök közül kiválaszthatod a kiskutyádat,
  • • a tenyésztő követi a tőle származó kölykök életét,
  • • segítséget, tanácsot ad, ha kell,
  • veled együtt büszke, ha sikeres, elégedett kutyatartó leszel,

Hogyan találod meg a tenyésztőt, akitől venni szeretnéd a kölyköt?

• • szánj rá elegendő időt
  • tájékozódj, klub, honlap, személyes ismeretség,
  • mindenképpen személyesen menj el hozzá, nem telephelyen tenyészt, de az otthonában.
  • Beszélgess, győződj meg a kutyák tartási körülményeiről, a felmenőkről, előző almokból származó kölykök megnézése is hasznos lehet! Nem kell azonnal döntened, hagyj magadnak időt, amíg átgondolod a sok információt.

Miért ne a vétel árra koncentrálj elsősorban?  

A kutya vételára szabadáras, ezért nagy eltérések is lehetnek. Ám a legfontosabb ok, hogy nem egyforma költséggel kell számolni a tenyészetekben. Fajtánként és tenyészetenként eltérő lehet. Személyes beszélgetés után, erre is készségesen válaszolni fog a tenyésztő!

Mikor viheted haza?

• • Állatvédelmi törvényben rögzítették, hogy 8 hetes korukig az alomban, a mamával, tesókkal kell lenniük! Meghatározó életszakasz, jelentősen befolyásolja a kutya egész életét. Ez minden kutya eladásra, ajándékozásra is vonatkozik! Kötelező, nem választható alternatíva, bármilyen indokot találnak is ki hozzá, hogy előbb el vigyed! A valódi tenyésztő nem akar megszabadulni minél hamarabb a kölyköktől, hiszen tudta mit vállal, mi mindennel jár a tenyésztés.

• • A gondos tenyésztők gondoskodnak a kutya mentális egészségéről, fejlődéséről is. Szocializáció, korai fejlesztés, nagyobb ingerekhez, idegen emberekhez szoktatás se marad el. Így könnyítik meg picit, a dolgodat, de az igazi feladat rád vár, kedves gazdi!  

• • A tenyésztő, önként és dalolva , saját elhatározásból vág bele a tenyésztésbe és teremti meg az ehhez szükséges feltételeket. Saját pénzén, saját szabadidejében.

• • Nem hivatal , nem felsőbb szerv ad rá engedélyt!, hogy ő tenyészthet! Pláne nem ad engedélyt a fajtaklub és a MEOESZ sem.

• • Tagság nélkül is ugyan azok a szolgáltatások, csak dupla annyi pénzbe kerülnek.

• • Ezek a szervezetek a tenyésztőkért, a fajtákért vannak, hogy összefogják a tenyésztők munkáját ! Külön külön fajtánként, két fajtagondozó klub lehet.

• • • Az állattenyésztési törvény , a fajtastandard, a fajta jelen idejű állománya adja meg az irányt, merre kell haladni a tenyésztésnek. A “valódi és jó ” tenyésztő ezt követi. Ő gyakorlott, sok éve tenyészt , saját tenyésztési eredménye is van, több generációban látható a tenyésztési elképzelése.

Kutyatenyésztő leszek, született meg, az elhatározás. Fajtatiszta kutyát vennék . 

Fajták kialakulásáról röviden

Országonként több szervezet is foglalkozhat tenyésztéssel, és más-más szelekciós szempontok szerint tenyészti az adott fajtát, de a törzsállomány nyilvántartása és a tenyésztési adatok vezetése azonos szakmai szempontok szerint folyik. A szakma=állattenyésztés, melynek több ezer éves múltja van. Tehát a törzskönyvezés nem más, mint nyilvántartás, tenyésztési adatok rögzítése. A kölyök származásáról a tenyésztő szervezet egy hivatalos iratot állít ki. Ennek formanyomtatványát, lapjait lefűzve, könyv formában, nyomtatásban tárolta a tenyésztő szervezet régen, ezért lett a neve törzskönyv. A mi esetünkben ez a tenyésztő szervezet a MEOE, Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete sok évtizeden át. A nyomtatott formát felváltotta az elektronikus feldolgozás. Mára szövetségi rendszerben működik
a szervezet >>> mozaik szóval >>MEOESZ. >>>TENYÉSZTŐK LISTÁJA <<<