Ki a tenyésztő és ki nem az ?

Ki a tenyésztő és ki nem az, tesszük fel a kérdést rendre. Pátosz nélküli válasz a szuka kutya tulajdonosa, aki bejelenti az almot, a törzskönyvet vezető szervezetnek.

• A szuka kutya tulajdonosa
• A „valódi” tenyésztő, felkészült, a fajtát jól ismerő ember, aki bekapcsolódik a hazai csúcs Kinológiai szervezet munkájába.
• Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége, szerződött partnerének, egyik klubjának vagy az adott fajta, fajtagondozó szervezetének tagja.
• A fajtára előírt tenyésztési, törzskönyvezési szabályzatokat ismeri, betartja.
• Minősített tenyészállatai vannak.

Idáig eljutni, komoly kötelezettségvállalásokkal jár, mert tenyészállatnak nem születik a kutya, de azzá válhat, ha minden paraméternek megfelel, amit a tenyészállattól elvárhatunk ! A teljesség igénye nélkül lássunk mi minden feladata van a tenyésztőnek, ha már megszületett az alom, de már a tervezés időszakában is. Alom bejelentési kötelezettsége van a fajtagondozó szervezet felé. A kitöltött nyomtatványokon, az előzetesen kiváltott kennel névvel, igazolja a kutyák származását. Így az utódok törzskönyvi bejegyzésre kerülhetnek. A törzskönyvi adatok alapján a szervezet származási igazolást állít ki, melynek tartalmaznia kell:

a kutya nevét

a kutya születési idejét

tenyésztő neve, lakcíme

törzskönyvi jel, szám

az kutya egyedi azonosítóját, chipszámát/, vagy pluszban tetoválás számát is-egyes fajtákban

tartalmazza a kutya szüleinek, nagyszüleinek, ük szüleinek adatait, eredményeit

MEOE-FCI adatbázisába bevezetve – ezt a Kinológiai csúcsszerv pecsétje hitelesíti.

szerződéssel, származási lappal + chippel + egészségügyi garanciával + 4 x féregtelenítve + 2 védőoltással, szocializálva, adja át a kiskutyát

a szülők fajta specifikus genetikai, egészségügyi szűrésekkel rendelkeznek, amit a fajta tenyésztési programja kötelezően előír számukra.

Vannak fajták ahol kötelező tenyész alkalmassági vizsgálaton is részt kell venni (tenyész szemle), ahol a munkaképességet is bizonyítani kell. Nem ritka, hogy a fajták tenyésztéséhez, munkavizsga megléte is előírás.

Az adott fajta, fajtagondozó klubja az állatvédelmi törvény maximális betartását számon kéri, tenyész hely, alom ellenőrzést végez.

Lássuk be, mindezek a kötelezettségek bizony sok pénzzel, energia befektetéssel járnak, amit a tenyésztő munkával teremt elő. A tenyészállatokra, alomra fordított költségek egy részét fedezi a vételár, ami első hallásra igen soknak tűnhet. Ritka, kis egyedszámmal rendelkező fajtánál az ár lényegesen magasabb, mint a nagy egyed számmal rendelkező, népszerű, könnyen szaporodó fajtáknál. Emelheti még a vételárat az állatorvosra fordított költség, a komplikált, nehéz elléseknél.

Kik a szaporítók?

Alapvetően mindenki, aki nem tesz eleget a fenti követelményeknek, de azért általánosságban felsorolható mi jellemzi őket. Hivatalosan, fő tevékenységként is lehet kutyát tenyészteni. Ám ennek is vannak szabályai, törvényi kötelezettség és előírások tartoznak hozzá. Ami nem kell hozzá a fajtagondozó klub engedélye, nem kötelező a minősített tenyészállat sem, ránézésre kell a fajta kritériumnak megfelelni.   Régen az ilyen utódokat is lehet törzskönyveztetni, csak különböző pecsétek jelezték , hogy a “szülő nem rendelkezik az előírt minősítéssel”, “korhatár alatti párosítás”. Ezt a két pecsétet használták leggyakrabban, a kiadott származási lapokon, de a későbbi generációk származási lapján ennek már nyoma se volt! Régen dupla díjat kellett fizetni az ilyen származási lapok kiállításáért.

• • • Ma már elkülönülten tartják nyilván, regiszteres származási lapot kaphatnak az ilyen kölykök. A díj azonos, de csak egy konfirmációs eljárás után kerülhetnek be a fajta törzs könyvébe, mint tenyészállatok.
    •  mára sokkal jellemzőbb , hogy a szakszerűség látszata nélkül végzi a szaporítást a többség
    • nem vált ki kennel nevet, nem jelenti be az almot
    • nincs chip a kölykökben, pedig az, az ajándékozásnál is kötelező
  • • jóval olcsóbban adja a kiskutyákat, mint egy tenyésztő mert, jóval kevesebbet fektet bele a tevékenységébe. Úgy tudásban, mint anyagiakban.
    •  általában nincsenek meg a szülők egészségügyi szűrései.
    • nincs szakemberek által minősített tenyészállata, vagy a minősítés “nem alkalmas”
•  a kicsiket jó esetben féreg hajtva, oltással adja át, de az is lehet, hogy nem, mert oltási könyvet nem vesz az állatorvostól és a kötelező chipelést sem ejti meg.  Régen nem, de ma már az oltási könyv is pénzbe kerül, sorszámozott. Így az oltás ténye is meg kérdőjelezhető, ha nincs a kölyöknek névre kiállított oltási könyve .  Így abban se lehetünk biztosak, hogy  állatorvos látta ezt az almot, a mama kutyát.
• nem szűri a kutyáit genetikailag is kimutatható, betegségekre, ami ma már több fajtában kötelező, megelőző lépés, az állomány érdekében.
• jó esetben jó körülmények között tartja az állatokat, de gyakran előfordul, hogy nagyüzemben ellető tevékenységet folyat. „Majd fejére dől a ház” és a kutyák elhanyagolt, lepusztult környezetben sínylődnek, vegetálnak, míg ki nem zsarolták őket teljesen, hogy aztán ne törődjenek a további sorsával.

Miért állítjuk szembe a tenyésztőket és a szaporítókat?

• A köztudatban elterjed nézet miatt, hogy a tenyésztő az lelkiismeretes, kutyaszerető ember, a szakszerűség a kisujjában van, nála hibátlan kutyák születnek, míg a szaporító az lelkiismeretlen gazember, csak a meggazdagodás vezeti.
• • • Nem feltétlen van így, de ez a nézet még akkor kezdett terjedni, amikor a származási igazolás, még fontos dokumentum volt, a kutyával kereskedők számára. Itthon az általános szemlélet nem kedvez az előre lépésnek, a jelentős változásnak.
    • A papiros kutyaszaporítást, felváltotta a keverékek, korcsok (ők több generációs keverékek) megmentése. Ezek a kutyák is szaporítótól származnak, de ritkán láthatunk bemutatva ilyen kutya gyárakat. Másfajta kommunikációval, társadalmi összefogás indul el az érdekükben. Őket is, a felelőtlen emberek tömegei kényszerítik kutyához nem való, méltatlan életre. Pont annyi kutya gyár létezik ebben is, mint a fajtatiszta szaporításként elkezdett tevékenység háza táján. A menhelyi kutyák nagyobb csoportja ezekből a kutyákból tevődik ki, amit statisztikai tény is igazol.

Miért tesszük fel a kérdést, hogy ki a VALÓDI ÉS JÓ tenyésztő?

A fentiek miatt és azért, mert szeretünk listázni. Lássuk, milyen plusz dolgot tesz a jó tenyésztő:

• • • a tenyésztő minden tenyészetében született kutyáért felelősséget vállal, függetlenül attól, hogy kinek és milyen célra adta oda. Törvényben előírt állatszavatosság mértékéig minden esetben.  Ezt a Polgári Törvénykönyvben, állat szavatosság címszó alatt olvashatod el. Ezen túl minden garanciavállalás egyedi döntés, ő ismeri a saját állományát, na meg szereti, aggódik a kutyáiért, szeretett fajtája sorsáért.
  • • a tenyésztő ismeri a fajtát! Tud beszélni róla, nem csak a győztességeket, címeket sorolja, hangsúlyozva az előkelő származást
  • • a tenyésztő megválogatja, hogy kinek ad kutyát!
  • • a tenyésztő engedi, hogy megnézd az almot,
  • • többször látogathatod, választási lehetőséget ad, jó esetben több kölyök közül kiválaszthatod a kiskutyádat,
  • • a tenyésztő követi a tőle származó kölykök életét,
  • • segítséget, tanácsot ad, ha kell,
  • veled együtt büszke, ha sikeres, elégedett kutyatartó leszel,

Hogyan találod meg a tenyésztőt, akitől venni szeretnéd a kölyköt?

• • szánj rá elegendő időt
  • tájékozódj, klub, honlap, személyes ismeretség,
  • mindenképpen személyesen menj el hozzá, nem telephelyen tenyészt, de az otthonában.
  • Beszélgess, győződj meg a kutyák tartási körülményeiről, a felmenőkről, előző almokból származó kölykök megnézése is hasznos lehet! Nem kell azonnal döntened, hagyj magadnak időt, amíg átgondolod a sok információt.

Miért ne a vétel árra koncentrálj elsősorban?  

A kutya vételára szabadáras, ezért nagy eltérések is lehetnek. Ám a legfontosabb ok, hogy nem egyforma költséggel kell számolni a tenyészetekben. Fajtánként és tenyészetenként eltérő lehet. Személyes beszélgetés után, erre is készségesen válaszolni fog a tenyésztő!

Mikor viheted haza?

• • Állatvédelmi törvényben rögzítették, hogy 8 hetes korukig az alomban, a mamával, tesókkal kell lenniük! Meghatározó életszakasz, jelentősen befolyásolja a kutya egész életét. Ez minden kutya eladásra, ajándékozásra is vonatkozik! Kötelező, nem választható alternatíva, bármilyen indokot találnak is ki hozzá, hogy előbb el vigyed! A valódi tenyésztő nem akar megszabadulni minél hamarabb a kölyköktől, hiszen tudta mit vállal, mi mindennel jár a tenyésztés.

• • A gondos tenyésztők gondoskodnak a kutya mentális egészségéről, fejlődéséről is. Szocializáció, korai fejlesztés, nagyobb ingerekhez, idegen emberekhez szoktatás se marad el. Így könnyítik meg picit, a dolgodat, de az igazi feladat rád vár, kedves gazdi!  

• • A tenyésztő, önként és dalolva , saját elhatározásból vág bele a tenyésztésbe és teremti meg az ehhez szükséges feltételeket. Saját pénzén, saját szabadidejében.

• • Nem hivatal , nem felsőbb szerv ad rá engedélyt!, hogy ő tenyészthet! Pláne nem ad engedélyt a fajtaklub és a MEOESZ sem.

• • Tagság nélkül is ugyan azok a szolgáltatások, csak dupla annyi pénzbe kerülnek.

• • Ezek a szervezetek a tenyésztőkért, a fajtákért vannak, hogy összefogják a tenyésztők munkáját ! Külön külön fajtánként, két fajtagondozó klub lehet.

• • • Az állattenyésztési törvény , a fajtastandard, a fajta jelen idejű állománya adja meg az irányt, merre kell haladni a tenyésztésnek. A “valódi és jó ” tenyésztő ezt követi. Ő gyakorlott, sok éve tenyészt , saját tenyésztési eredménye is van, több generációban látható a tenyésztési elképzelése.

Sirocco kutyák – válogatás

Kutyatenyésztő leszek, született meg, az elhatározás. Fajtatiszta kutyát vennék . 

Fajták kialakulásáról röviden

Országonként több szervezet is foglalkozhat tenyésztéssel, és más-más szelekciós szempontok szerint tenyészti az adott fajtát, de a törzsállomány nyilvántartása és a tenyésztési adatok vezetése azonos szakmai szempontok szerint folyik. A szakma=állattenyésztés, melynek több ezer éves múltja van. Tehát a törzskönyvezés nem más, mint nyilvántartás, tenyésztési adatok rögzítése. A kölyök származásáról a tenyésztő szervezet egy hivatalos iratot állít ki. Ennek formanyomtatványát, lapjait lefűzve, könyv formában, nyomtatásban tárolta a tenyésztő szervezet régen, ezért lett a neve törzskönyv. A mi esetünkben ez a tenyésztő szervezet a MEOE, Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete sok évtizeden át. A nyomtatott formát felváltotta az elektronikus feldolgozás. Mára szövetségi rendszerben működik
a szervezet >>> mozaik szóval >>MEOESZ. >>>TENYÉSZTŐK LISTÁJA <<<